Élményfürdők árnyékában: mi lesz a régi fürdőkkel?

A környéken a legrégebbi strand bizonnyal a bodajki. A település szívében található tófürdő partjáról szép kilátás nyílik a katolikus kegytemplomra és mögötte az egyedülálló szépségű kálváriára. A méretes, körbebetonozott medencében hívogatóan fodrozódik a víz az augusztusi napfényben. Hivatalosan azonban itt már régóta tilos fürödni. 1993 óta van kint a tábla – mondta el Wurczinger Lóránt polgármester.

A bodajki tó fénykora a 19. század derekára datálódik, és Szekrényessy Józsefhez köthető. A vállalkozó Pest-Budán is bérelt fürdőt, és „fürdészeti tanszék” felállítására tett javaslatot. Bodajkon ekkor még csónakház is volt a tavon, melynek meglangyosított vízében – terápiás céllal – a „melegvizes fürdő” kádjaiban mártózhattak meg a vendégek. Szállást számukra három (!) vendégfogadó is kínált, amint az a polgármester szavaiból kiderült. A tó széle eredetileg terméskővel volt felfalazva. 1992-ben betonozták körbe statikai okokból, illetve azért, hogy ne szökjön el a mederből a víz.

A tavat tápláló forrás – mint azt Wurczinger Lóránttól megtudtuk – 1968-ban apadt el. Ez nem sokkal azután volt, hogy robbanás történt a közeli szénbányában, melynek következtében szerencsétlen módon csúsztak össze a felszín alatt a rétegek. A tavat később mesterségesen táplálták, a fenekét anyagpaplannal szigetelték. Mostanában – mivel a környéken mindenfajta mélyművelésű bányászat megszűnt – kezdenek visszajönni a karsztvizek.

Mivel a bodajki tó környékén a mélyművelésű bányák és ezzel együtt a szivattyúzás megszűnése miatt kezdenek visszajönni a karsztvizek, az anyagpaplant felszedték, s ma már ismét természetes úton kerül a víz a bodajki tóba.

Egy korabeli leírás szerint a bodajki tó vize reumatikus megbetegedések, szellemi, fizikai kimerültség, illetve különféle női bajok esetében hozott gyógyulást. Vegyi összetétele azonban csak fölmelegítéssel hasznosult. Ez a magyarázat az egykori kádfürdőre.

Lesz-e ismét pezsgő fürdőélet?

– Persze, jó volna visszahozni valamit abból a pezsgő fürdőéletből, ami valaha jellemezte Bodajkot. A korabeli leírás alapján arra következtethetünk, hogy a tó vize talán gyógyászati célra is használható. A parton játszótér és fitneszpark található. Utóbbi bővítésére pályázatot adunk be. S itt alakítjuk ki a helyi piacot is, amelyre már sikerrel pályáztunk – mondja Wurczinger Lóránt, aki azonban úgy véli: annak, aki élményfürdőhöz, wellnesshez szokott, semmiképpen nem jelentene opciót a bodajki tó…

Meglepően hangozhat, de a mintegy másfél ezer lelket számláló Kincsesbányán is volt strand. Az úszómedencéhez az anyagot a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat adta, az építkezést pedig a kiszesek végezték társadalmi munkában az 1960-as évek legelején.

– Tízéves voltam akkor, éjjel azt néztük, hogy betonoznak. A legszorgalmasabb társadalmi munkások – Gódor Ferenc, Kiss József, de lehet, hogy mások is – csehszlovákiai utazást kaptak jutalmul – meséli Kiss Péter.

– A kincsesi strandon az én gyerekkoromban egy olyan nyugdíjas néni volt az úszómester, aki úszni sem tudott. Bő szoknyában szedte a két forintos belépő árát – ezt már Bajkai János, a község polgármestere mondja. – A víz mindig hideg volt, mert mire felmelegedett volna, akkorra bezöldült, és le kellett ereszteni. Úgyhogy olyan volt, amikor beleugrottunk, mintha hűtőszekrénybe ültünk volna bele. De ettől függetlenül nagyon élveztük – fűzi hozzá az elöljáró, aki úgy emlékszik: Kincsesbányán előbb volt strand, mint Móron. A medence roppant népszerű volt, 20-30 kilométerről is jöttek strandolni.

Bezárt, kinyitott, bezárt

A strandot később a bánya átadta a községi tanácsnak, amely aztán bezárta. Az első önkormányzati ciklusban azonban kinyitott. Aztán megint bezárt. Az önkormányzat 2000 körül értékesítette egy alapítvány számára. Az alapítvány vízforgatót épített be, térkövezett, és egy vagy két nyáron ismét működött a kincsesi strand. Akkor utoljára. Az önkormányzat 2014-ben visszavásárolta.

Kevesebbet fizetett érte, mint amennyiért eladta – tudtuk meg a polgármestertől, aki szerint semmi realitása nincs a strand sokadik újranyitásának, a terület azonban értéket képvisel. Az alapítvány egyébként leszerelte a gépészetet, a térkövek egy részét is fölszedte. Illemhely van, de zuhanyzó igazából nincs – fogalmaz Bajkai János. A polgármester szerint – félretéve a helyiekre általában jellemző erős érzelmi kötődést – be kell látni: változnak az idők. Ma már engedélyt se kapnának a strandra, de igény sem lenne rá. A székesfehérvári stranddal, a Velencei-tóval nem lehetne versenyezni, ráadásul egy csomó embernek van már otthon a kertben is ilyen-olyan medencéje…

A fehérvárcsurgói víztározó partján is működött strand, amelyet az 1990-es években zártak be. Szemenyei Imréné, aki 1998 és 2002 között állt a község élén, megpróbálta újranyitni, de a kérését elutasították azzal, hogy vezetékes víz és szennyvízcsatorna sincs a területen – eleveníti fel a közelmúlttat Schmidtné Cser Viktória, Fehérvárcsurgó mostani polgármestere. A csurgói strand egyszer volt népszerűségét bizonyítja, hogy büfé, lángossütő is megtelepült itt.

Több akadálya is van

A csurgói strand felélesztésének több akadálya is van. Az önkormányzat nem rendelkezik a tóparton még zsebkendőnyi ingatlannal sem, a víz- és csatornahálózat kiépítése pedig horribilis összegbe kerülne – válaszolta a polgármester. A csurgói tározó befogadóképességét, mint arról már több cikkben is írtunk, az elkövetkező hónapokban megnövelik. Ezáltal még nagyobb lesz a víz tükre is, ami nem is annyira a fürdőzésnek, mint inkább a vízi sportok számára jelenthet alternatívát a polgármester aszszony szerint.

Végleg bezárt az idén Móron is a strand, melynek műszaki állapota nem teszi lehetővé az üzemeltetést – mondta el érdeklődésünkre Fenyves Péter, a város polgármestere. A strandolni vágyók számára a Wekerle Sándor Szabadidőközpont udvarán alakítottak ki paravánnal leválasztott helyet. A Wekerlében levő fedett uszodát pedig a nyárra összenyitották ezzel az udvarral. A strand felújítása, korszerűsítése akár több száz millióba is belekerülne, s – tekintettel a másfél-két hónapos nyári szezonra – kérdés: érdemes-e ennyi pénzt beleinvesztálni – vélekedik a kisváros elöljárója.