2018.09.15. 20:00
Trükkök, tanácsok a bölcsődei, iskolai beszokáshoz
A kisgyermekeknek az iskolakezdés sem könnyű, ám az első komolyabb elválás a bölcsődébe, óvodába beszoktatás időszaka. A tapasztalatok, a tanácsok segíthetnek.
A gyerekek életfeladata a közösségbe való beilleszkedés
Fotó: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap
Van szülő, akinek a gyermeke viszonylag könnyen elfogadja, megszokja az intézményes gyermeknevelést. Másnak azonban keményen meg kell küzdenie az ellenállással, a gyermek beszokáshoz kapcsolódó tüneteivel. Nemrég például egy édesanya mesélt egy ideje már szobatiszta kisfiáról, aki bölcsiből óvodába készült, ám a kezdés időpontja előtt pár nappal elkezdett rendszeresen bekakilni. Az ismétlődő helyzet természetesen megijesztette az édesanyát, akinek már a folyamatos alsóneműmosásból is igencsak elege volt. Más szülő azt élte meg, hogy az egyébként szintén ügyesen vécéző kislány az ovis időszak kezdetétől vagy fél éven át naponta többször bepisilt. Szakértők szerint a szobatisztasági problémák elég gyakoriak a kicsiknél, főleg ilyen helyzetekben. Mégis, mit lehet tenni? Erről is kérdeztük Borsi Andrea gyermek- és ifjúságpszichológust.
Egy éves kor alatt nem ajánlott
A bölcsőde összetett kérdés, ám tanácsa szerint egyéves kor alatt semmiképpen sem ajánlatos beadni a gyermeket, mert még garantáltan nem kész rá a személyisége.
Az óvodai „beszoktatás” helyett pedig a „beszokás” szó tükrözi jobban azt a természetes folyamatot, amikor a kisgyermek a társas világba való beilleszkedés új lépcsőjére lép. Ez azt jelenti, hogy az egészségesen fejlődő hároméves gyermek biológiai és pszichológiai szempontból is képes arra, hogy új környezetbe, kortársak közé illeszkedjen be. Valójában minden gyerek „érzi”, hogy ez az életfeladata, s bár sokszor nem látszik, de igazából kíváncsi, és várja ezt. Jó tudni: hiába volt egy gyermek bölcsődés, nem biztos, hogy zökkenőmentesen beszokik az óvodába, hiszen teljesen más környezetbe csöppen, új feladatokkal.
A hároméves gyermeket a szakértő tapasztalatai szerint nem szerencsés visszafogni az óvodából, például testvérszületésre vagy szorongásra hivatkozva. Ilyenkor több odafigyelés vagy szakember támogatása szükséges ahhoz, hogy képessé tegyük őt a beilleszkedésre. Ha ez nem történik meg, akkor szociális készségei hosszú távon gyengébbek lesznek, és értékes szociális tapasztalatoktól foszthatjuk meg.
Fotó: Nagy Norbert/ Fejér Megyei Hírlap
A felkészítés kapcsán Andrea elmondta: az egészségesen fejlődő gyereket is fel kell készíteni a bölcsődére vagy az óvodára, hiszen a gyerekek hároméves korig még nehezen kezelik a változást, fontos számukra a napirend. Továbbá az, hogy a szülő beszélgessen el velük arról, milyen lesz a nap, milyen tevékenységek követik egymást például az oviban, s ezeket le is lehet rajzolni. Olvashatnak óvodai történeteket feldolgozó meséket. Érdemes elmenni nyílt napokra, és személyesen megismerni a leendő pedagógust.
Fő a határozottság
A beszoktatás során lényeges, hogy a szülő határozottan köszönjön el a gyermektől, s lépjen ki a helyiségből. Szorongásait ugyanis mindig megérzi a gyermek, és az hitelesíti saját, gyermeki szorongását. Ha a gyermek nagyon sír az első napokban, akkor a szülő próbáljon vidámságot, megnyugtatást, határozottságot sugallni. Hosszú távon jó, ha anya és apa felváltva viszi a gyermeket, hogy mindkettőről leváljon érzelmileg.
Jellemző, hogy az első napokban rendszerint vidáman megy a gyermek az oviba, ám pár nap elteltével kezdi mondani, hogy „inkább otthon akarok lenni”. Ekkor válik világossá számára, hogy sok új szabályhoz és emberhez kell alkalmazkodnia. Beszoktatási tünetekkel küzd az a gyerek, aki 2-3 hétnél tovább sírós, dacos vagy agresszív, esetleg túlzottan visszahúzódó, nem kommunikál, illetve alvási, evési, ürítési problémák merülnek fel nála, továbbá otthon nagyon „anyássá”, „apássá” válik. Ilyenkor gyanakodni kell, hogy valami nem stimmel a beszoktatással.
Andrea pár olyan trükköt is ajánlott, ami be szokott válni. Tehát: a szülő kérje meg a pedagógust, hogy amikor ő már indulna, akkor a gyerek és a pedagógus játsszanak „lökjük ki anyut/aput a szobából” játékot. Ez vidám, oldja a kezdeti feszültséget. Az is beválhat, ha megkérjük a pedagógust, hogy rajzoltasson valamit a gyermekkel a szülőnek, mire jön érte. A legjobb trükk pedig az, ha a reggeli rohanás helyett korábban kelünk, megölelgetjük a kicsit, esetleg vidáman, közösen reggelizünk, készülődünk.
