A trópusok ajándékai – Hajdu Zsanett élménybeszámolót tartott Bicskén

Tíz éve kerekedett fel Hajdu Zsanett biológia szakos egyetemista költséggyűjtés után két fiútársával, hogy a világ másik végére utazzék. Az Andok és Amazónia ma is létező – s errefelé igen rejtélyesnek tartott – szögletében kívánta az indiánok életét tanulmányozni, különös tekintettel az általuk használt gyógynövényekre. Bolívia a világ egyik legszegényebb országa, spanyolul beszélnek a megmaradt őslakosok, csodálatos a természet, de behatolt hozzájuk is a globalizáció – nem beszélve a kábítószer-kereskedelemről.

Zsanett azonban az ottaniak lelkének jobbik felével találkozott, ha ez nem képzavar, s könyv is született élményeiből, A trópusok ajándékai címmel. Bicskén, a Nagy Károly Városi Könyvtárban tartott kalandjáról, saját magáról, a világról alkotott szemléletéről varázslatos előadást ez a dinamikus, határozott s nagyon rokonszenves fiatal nő – Endrédiné Szabó Erika könyvtárvezető rá szokott bukkanni a különleges személyiségekre.

Hajdu Zsanett nem beszélt spanyolul, amikor elindult, gyorsan megtanulta e csodálatos nyelvet, s általa barátságba került az indiánokkal. A hódítók nyelve volt számukra persze, miként a kereszténység felvétele is, de megtörtént, s amint a magyar kutatónő elmesélte, sajátosan ötvözték őseik és Jézus vallását a messzi földrészen.

„Nemcsak végigrohantam egy világon, de megmerítkezhettem benne, s közben annyi mindent levedlettem magamról” – tett őszinte vallomást a csupa derű s mosoly Zsanett az uru, az araona, az aymara törzseknél szerzett élményeiről, emberi- lelki tapasztalatairól. Az andoki indián ok bensőséges kapcsolatban állnak a Földdel s földjükkel, beszélgetnek a növényekkel, állatokkal, ismerik a fák titkos életét. Ezekből a titkokból lesett el valamennyit az európai-magyar lány, hogy továbbadjon belőlük szóban és írásban megfogadnivalót a világ ezen fertályán is.