Mátyás királyról tartottak előadást Fehérváron

Negyvenhét év történetét nem kis kihívás felidézni egy óra alatt, még akkor sem, ha az előadást csupán két szempont mentén építi fel az előadó. Jelen esetben Horváth Richárd, az MTA tudományos munkatársa szólt Mátyás személyiségéről, és arról, az uralkodó miként irányította az országot.

– Az előadók nehéz helyzetben vannak, amikor Mátyásról kell beszélniük, mivel a közönség tagjainak általában határozott véleménye, benyomása van a királlyal kapcsolatban, hozzá élmények kötik őket. De az is problémát jelent, ha a meglévő vélemény szembetalálkozik egy másik típusú „tudással”. Ezúttal arra teszek kísérletet, hogy árnyaljam a királyról bennünk élő képet – kezdte előadását Horváth Richárd.

A tudományos munkatárs sztárként titulálta az uralkodót, hiszen Mátyás döntéseivel, alakjával számos írás, szakirodalom foglalkozik, mondhatni, annak köszönhetően, hogy a király jó marketingérzékkel rendelkezett. Amit lehetett, ő maga igyekezett megoldani – ezért is járta éveken át az országot. Ám a krónikások – a citált szövegek alapján – Mátyást dicsőként és zsarnokként egyaránt emlegetik, mely viszonyulások a király személyiségének változására is utal(hat)nak. Mátyás gyermekkoráról nem sokat tudunk, de az valószínűsíthető, hogy jellemét későbbi életének alakulása nagyban meghatározta. Az, hogy elveszíti gyermekét és feleségét; hogy elkötelezett az uralkodását hitelesítő Szent Korona megszerzésében; hogy a török betörése miatt komoly belpolitikai válság alakul ki, amelyre megoldást kell találnia; s hogy nincsen törvényes fiú utóda. A Corvin „márkát” például ez utóbbi probléma orvoslásaként hozta létre, megteremtve a lehetőséget arra, hogy házasságon kívüli utóda, Corvin János legyen a trónörökös.