Sok a panasz a fehérvári kerékpárosokra

Székesfehérváron nem csak az autók száma növekszik rohamosan, de a kerékpárosoké is. A megyeszékhelyre bejegyzett gépkocsik száma 45 ezer körül van, amit az ingázók járművei tovább gyarapítanak. A biciklisek számát illetően legföljebb csak becslésekre hagyatkozhatunk, de az biztos, hogy a város egy-egy forgalmas pontján óránként olykor 100-150 kerékpáros is áthalad. A biciklitámaszok is mindinkább foglaltak, megesett például, hogy a vasútállomás előtt még a villámhárítóhoz is bringát láncoltak. Ilyen szükségmegoldáshoz néhány éve még nem kellett folyamodni – mondja Pásztor László, a Magyar Kerékpáros Klub Székesfehérvár és Térsége Területi Szervezetének titkára. (A probléma orvoslása gyanánt egyébként– mint azt a napokban bejelentették – három év alatt ezer kerékpártámaszt telepít a város különböző pontjaira az önkormányzat. Az első 250 még az idén kikerül a közterületre.)

A kerékpárosokra is panaszkodtak a fórumon

A közelmúltban Székesfehérváron egy vízivárosi lakossági fórumon több felszólaló is – a hajléktalanok mellett – a kerékpárosokra panaszkodott. Pásztor László a dolgot kommentálva elmondta: öt évvel ezelőtt lényegesen kevesebb volt a konfliktus a kerékpárosok és a gyalogosok között. A panaszok szaporodása is jelzi: a kerékpárosok száma a városban elérte a „kritikus tömeget”. A Vízivárosban ráadásul speciális a helyzet – folytatta a titkár. A lakótelep egy hatalmas autóparkoló. Ugyanakkor a városrész mellett húzódó, Budai úti kerékpárút a több sávos úttest túloldalán található. Így az a biciklis, aki a lakótelepen belül közlekedik, csak a legritkább esetben veszi igénybe.

Meg kellene tanulnia a gyalogosnak és a kerékpárosnak az együttélést

Székesfehérváron a szálló por mennyisége napok óta a határérték fölött van. Ebben a helyzetben nem engedhetnénk meg magunknak a fölösleges autózást. Megoldást jelentene, ha mindenki a konkrét helyzetben legalkalmasabb közlekedési eszközt venné igénybe. Azaz a szomszéd utcába gyalog menne, két-három kilométerre pedig biciklivel. S az autót csak akkor venné igénybe, ha távolabbra szólítja a dolga, s esetleg csomagot is vinnie kell – fejtette ki Pásztor László, aki szerint meg kellene tanulni gyalogosnak, kerékpárosnak az együttélést. Fehérváron ugyan tilos a sétálóövezetté nyilvánított Fő utcán két keréken közlekedni, de ez egy sor más városban nincs így – húzta alá a kerékpáros klub elnöke. Pásztor László egy előremutató kezdeményezésről is beszámolt. A negyedik, ötödik osztályosok ingyenesen kapják meg a gyalogos, kerékpáros közlekedés szabályairól szóló kis füzetet, amely a világhálóról is letölthető. Az, hogy a KRESZ minél szélesebb körben legyen ismert, a titkár szerint is fontos, ugyanakkor a szabályok ismerete még nem garancia arra, hogy azokat be is tartják. Ezt bizonyítja, hogy az idei első félévben hazánkban 440 gyalogost gázoltak el, mégpedig a zebrán – mondja.

Biciklis sztráda Székesfehérvár és Budapest között

Horváth Krisztina – úgymond – két térfélen játszik egyszerre. A kerékpáros klub önkéntese és az önkormányzat tanácsadója is – más mellett – a kerékpáros közlekedéssel összefüggő kérdésekben. Ő mondta el a Fejér Megyei Hírlapnak, hogy a Budapest és Székesfehérvár között tervezett „biciklis sztrá­da” megoldást fog hozni az említett vízivárosi problémára, mivel az úttest lakótelep felé eső oldalán is épül majd kerékpárút. Ugyancsak ő számolt be arról, hogy a Palotai úton, ahol a gyalogosok a bringásokkal osztoznak a járdán, első lépésben a jelenleginél sokkal feltűnőbb módon tervezik szétválasztani a közös útvonalat azáltal, hogy a gyalogos útvonalat letérkövezik, a bringásoké pedig aszfaltos marad.

Kérdésünkre válaszolva mindkét megszólaló elmondta: ők – télen, nyáron – kerékpárral közlekednek. Ha öltönyt kell húznia, akkor is – tette hozzá Pásztor László. Olyankor persze lassabban hajt, hogy ne izzadjon ki. Van egyébként a megyében olyan polgármesteri hivatal, ahol nem csak fedett biciklitárolót építettek, de zuhanyt, öltözőt is létesítettek a kerékpárral munkába érkezők számára – tudtuk meg tőle.