Megalakult a Magyar Nemzeti Mentődrónpilóták Egyesülete

Honnan jött az ötlet, hogy egy ilyen egyesületet alapítsatok, ki volt a fő ötletgazda?

Az egyesület terve már régóta megfogalmazódott Máthé Gergő fejében, aki régebben a mentőszolgálatnál dolgozott, majd dróntechnológiával foglalkozó céget alapított, földméréssel foglalkozik. A Távirányítású Eszközök Találkozóján ismerkedtünk meg, beszélgettünk a dróntechnológiában rejlő lehetőségekről. Gergő volt az, aki először hozta be Magyarországra a vízálló drónokat, ezekkel akár a vízből is el lehet indulni, képesek megfordulni a vízben, valamint a kamerájuk is vízálló. Ez nagyon sok ötletet adott, tekintettel arra, hogy a Velencei-tó környékén zajló kutatás-mentési feladatok során vízálló dróntechnológiával kell dolgoznunk.

Pár hónappal később felhívott, hogy érdekelné-e a Double Ring Wings-et egy olyan egyesület létrehozása, ami speciálisan a kutatás-mentésre szakosodik. Ennek a menedzsmentjében kért segítséget.

Volt egy kialakult elképzelésem, azt tudtuk már az elején, hogy regionalizálni kell az egyesületet, így Gergő felosztotta régiókra az országot, és elkezdett keresni olyan, a drónvilágban szignifikáns alakokat, akik dolgoztak már ilyen eszközökkel, és lehetőség szerint nem hobbisták. Ez természetesen nem kizáró ok, de a regionális vezetésre olyan embereket keresett, akik ipari pilótaként már tevékenykedtek. Így ért a megtiszteltetés, hogy a vezetője legyek ennek a drónos kutató-mentő szekciónak az egyesületen belül.

Hétfőn volt a hivatalos megalakuló ülése az egyesületnek, a Magyar Nemzeti Mentődrónpilóták Egyesülete nevet kapta. Igyekeztünk mindent belefoglalni a névbe, ami érzékelteti, hogy mivel foglalkozunk. Ez egy teljesen önkéntes egyesület, civil felajánlásokból és tagsági díjakból tudjuk fenntartani. Döntés született arról, hogy egységes felszerelést és képzést biztosítunk minden pilótának, aki belép. Mindenki a saját régiójában igyekszik megszólítani azokat a pilótákat, akiket érdekelhet ez, akik tudnak időt, energiát áldozni arra, hogy segítsenek. Ezzel párhuzamosan mindenféle szakszolgálatot megkeresünk, rendőrséget, katasztrófavédelmet, mentőszolgálatot, mindenkit, aki ilyen kutatás-mentési feladatokban érdekelt lehet.

Függően attól, hogy mennyi pilóta jelentkezik, és hogyan tudjuk ezt a munkát megszervezni, remélhetőleg hamarosan már tudunk biztosítani egy szolgálati ügyeletet. Ennek szervezésében van segítségemre Szaniszló Mónika, aki a műveleti koordinációt látja el; a jelenlegi koncepció szerint az értesítési lánc alapján mi fogjuk hívni az adott embert, aki riasztható a szakszolgálat kérésére.

Milyen feladatai lesznek egy drónpilótának?

Az ilyen kutatás-mentési feladatoknál nem kell többet csinálni, mint amit hobbiból; repülni kell a géppel. A mögötte lévő hardver és szoftver az, ami dolgozni fog. Erre saját fejlesztése van az egyesület elnökének, ami fotón vagy videón anomáliákat keres. A kutatás-mentési technológia alapja az, hogy a drón elrepül és körbenéz egy bizonyos területet, visszatérve vagy még repülés közben megpróbálják felderíteni azokat a területeket, pontokat, ahol például az eltűnt személy lehet. Visszarepül a pilóta, akkumulátort cserél, leellenőrzik a pontokat a hatóságok, ha sikertelen a keresés, folytatjuk tovább.

Minden esetben a kirendelt hatósági vezető utasítását fogja követni a pilóta. Nem lehet csak úgy repkedni, például egy székesfehérvári szemétteleptűznél az oltást vezető parancsnok fogja mondani, hogy mely területeket nézze meg, vagy kísérje be a tűzoltót.

Ezek nem komplex feladatok, aki hobbi szinten 4-5 órákat repül egy héten, simán meg tudja ugrani. Ami igazán újdonság ebben, az maga a dróntechnológia alkalmazása szervezett körülmények között, hiszen például az Egyesült Államokban némely rendőrjárőrt saját drónnal szerelnek fel. Ez Európában, elsősorban Magyarországon ilyen szervezett formában teljesen új.

Használható eltűnt személyeknél, árvizeknél, beállt útszakaszon, mínusz húsz fokban akár dropboxot is el tudunk juttatni, vagy elzárt településre limitált súlykorláttal akár életmentő gyógyszert is szállíthatunk. Nagyobb súlyt csak speciális drónokkal, ún. heavy lifterekkel lehet szállítani, ilyen típusú gépeink nincsenek, de idővel lehetséges.

Abban az esetben, ha az élet védelmével kapcsolatos feladatot látunk el, az éppen műveletben lévő szakhatóság kijelölhet nekünk légteret, amiben dolgozhatunk, amit foglalás nélkül, egyszerű értesítéssel le tud számunkra zárni. Feltételezhetően balesetekhez, tűzesetekhez fogunk vonulni, ezért fontosnak tartjuk, hogy a régióban a hozzánk jelentkező pilótákkal együtt megkeressük a légi forgalmi irányítást, a mentős és rendőrségi helikopteres állományt, hiszen ez egy teljesen új kezdeményezés, új technológia. Nagy valószínűséggel sem mentő-, sem rendőrségi helikopter nem találkozott még mentési feladat közben olyan légtérrel, ami terhelt valamilyen drónforgalom miatt.

Minden pilótánál, aki ügyeletben van, lesz egy medi-pakk, egy egészségügyi csomag, amivel sürgős esetekben az elsősegélynyújtás szintjéig el tudja látni a sérültet, ha ő ér oda elsőnek, bár praktikusan a drónpilóta a keresőcsoport végén lesz. Lesz nálunk hőtükörfólia, amivel egy kihűlt ember hőmérsékletét stabilan lehet tartani, alapvető felszerelések, de valamivel komolyabb, mint egy autóban található elsősegélynyújtó doboz tartalma. Elsősorban nem az a célunk, hogy egészségügyi feladatot lássunk el, mi ezzel a technológiával a hatóságok munkáját fogjuk segíteni.

Milyen feltételei vannak, hogy valaki tag legyen?

Tekintettel arra, hogy jelen pillanatban nincs semmiféle akkreditált feltétele a drónhasználatnak, emiatt nem tudunk olyan egységes követelményrendszert felállítani, aminek meg kell felelni.

Van egy tagsági díja az egyesületnek, de a feladathoz szükséges felszerelést és ruházatot számlára lehet megvenni. Olyan eseményeknek leszünk szemtanúi, amik megkövetelik, hogy aláírjunk egy titoktartási nyilatkozatot, miszerint az egyesülethez tartozó információkat nem szivárogtatjuk ki, továbbá a sajtóban csak az elnökség engedélyével nyilatkozhat valaki.

Miért hasznosabb a dróntechnológia a kutatás-mentés során, mint egy helikopter?

Az első és legfontosabb ok, hogy nagyjából tízezer drón van ma magánszemélyeknél Magyarországon, míg állandóan hadra fogható helikopter nagyjából ötven. Ezeket mire értesítik, felszállási rendbe állítják, odaérnek… rengeteg idő. Ez az egyik alapvető oka annak, hogy regionalizáltuk az értesítési rendszert is.

A betegszállításban nyilvánvalóan nem tudunk versenyre kelni.

A mentőszolgálati, rendőrségi repülőgépeknek, helikoptereknek ilyen kis magasságban vannak korlátai, míg a drónoknak nincsenek.

Magyarországon nem jellemző, de egy földrengés utáni romok felderítésénél egy helikopter szétfújná a törmeléket, ezzel omlásveszélyt idéz elő, ez a túlélők életébe kerülhet. Ugyanezt egy drónnal gond nélkül meg tudjuk csinálni.

Költséghatékonyabb is, bár ha emberéletről van szó, ez a legkevesebb. Igyekszünk olyan olcsó, de hatékony drónokat hadrendbe állítani, amik esetleg elveszíthetők, amennyiben az adott feladat ezt megkívánja. Nem szeretnénk, hogy mindenki a saját gépét tegye kockára, és esetleg olyan összeget veszítsen, amit már nem tud pótolni, hiszen ezeknek az eszközöknek az ára a 250 ezer forinttól a csillagos égig terjed.

Szaniszló Mónika, a Double Ring Wings tagja, (nem mellesleg szertartásvezető!) és az újonnan megalakult Magyar Nemzeti Mentődrónpilóták Egyesületének Közép-dunántúli régiójának operatív menedzsere lett, ennek kapcsán kérdeztük őt:

Mi lesz a Te feladatod operatív menedzserként?

A feladatomat egyelőre úgy tudom elképzelni, hogy egy bizonyos operatív irányítást kell végeznem. Valószínűleg hozzám futnak majd be az információk. Aztán Károllyal egyeztetve eldöntjük, hogy melyik drónpilótát melyik géppel a legoptimálisabb kiküldeni a kutatás-mentés helyszínére.

Hogy fogadtad a kinevezést?

Természetesen hatalmas megtiszteltetés volt számomra a felkérés. Nem áll tőlem távol a „közhasznú” és önkéntes munka, több éve a helyi polgárőrség tagja vagyok. Számomra mindig fontos szerepet játszik az, hogy az a technológia ami a kezemben van, hasznos is legyen és tudjak segíteni.