A könnyebb esetek új ellátási pontra kerülnek mostantól a fehérvári kórházban

Új törvényi rendelkezésnek köszönhetően vezették be országos szinten az úgynevezett sürgősségi triázs rendszert a kórházak sürgősségi osztályain. Ennek lényege, hogy a betegeket az informatikai rendszerben rögzíteni kell, s ezt követően 10 percen belül, egy súlyosságot jelző ötfaktoros skálán meg kell határozni a beteg állapotának sürgősségi szintjét – adott tájékoztatást csütörtökön a témában Csernavölgyi István, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház főigazgatója. Hozzátette: a rendelkezés másik lényeges része az, hogy a mentőegység – menetlevélen dokumentált – sürgősségi osztályra érkezésétől 5 percen belül rögzíteni kell a beteg adatait a már említett informatikai rendszerben. A törvény rendelkezései szerint egy sürgősségi osztályos diszpécsert is be kell állítani a rendszerbe. Emellett egy úgynevezett akut alapellátó egységet is létre kellett hozni január elsejével, melynek köszönhetően a sürgősségi osztályra érkezőkből „kiemelődnek” azok a betegek, akik kevésbé sürgős ellátást igényelnek.

Az új diszpécser és a könnyebb eseteket ellátó pont lesz a legszembetűnőbb

A Fejér megyei kórházban a triázs, vagyis a sürgősségi osztályozás rendszere nem ismeretlen fogalom:

– E törvényi rendelkezés a Fejér megyei kórház működési rendjét igazolja – fogalmazott a főigazgató, utalva arra, hogy több mint húsz éve működik triázs rendszer a fehérvári kórházban, azaz osztályozzák sürgősség szerint a betegeket. Éppen ezért az országos szabályozásból a Fejér megyei kórház sürgősségi osztályára érkező beteg főképp a plusz diszpécser, valamint az akut alapellátó egységpont beépítését érzékeli. Ez utóbbit a fehérvári kórházban a sürgősségi osztályon kialakított alapellátási – vagyis a háziorvosi – ügyeleten túl, pluszban állítják be, azért, hogy a könnyebb eseteket itt lássák el.

– Ennek az ellátási formának az országos szinten való egységes bevezetése meggyőződésem szerint egy gyorsabban reagáló sürgősségi rendszert eredményez. Az elmúlt években a fehérvári kórházban folyamatosan fejlesztettük a sürgősségi ellátórendszer lehetőségeit, az ellátási igényeknek megfelelően, az infrastruktúra, az eszközpark és a diagnosztikus háttér fejlesztésével egybekötve, illetve a sürgősségi osztály köré szervezett főbb ellátó pontok racionalizálásával – tette hozzá a főigazgató. Ez utóbbi esemény egy 2017-es „költöztetés” eredményeként alakulhatott ki véglegesen, amikor a korábban is a sürgősségi közelében működő akut infarktust kezelő osztály, a traumatológia és a sebészet mellé a sürgősségi közelébe hozták a neurológiát és a stroke osztályt is. – Ez volt a fejlesztések befejezésével a legnagyobb vívmányunk. Térben, időben, humánerőforrásban is ez volt a legracionálisabb döntés – fogalmazott.

A Fejér megyei kórházban 1994 óta működik sürgősségi, majd 2012-ben adták át az újat is, amely 22 ággyal és 6 intenzív sürgősségi ággyal működik – ez azóta is, országos szinten is kiemelkedő számnak számít. A humánerőforrás létszámát is folyamatosan növelték, nappal négy, éjjel három rendelőben működik az osztály, ennek megfelelő számú orvossal, szakápolóval, beteghordóval. A sürgősségi betegellátás szakmaiságában a legmagasabb szintű ellátást nyújtja a fehérvári osztályon. Jó példa erre az osztályvezető főorvos városi elismerése, a 2017-es országos sürgősségi szakmai versenyt megnyerő fehérvári csapat első helyezése és az, hogy 2018-ban az Év Elhivatott Ápolója elismerés is fehérvári szakemberhez került.

A növekvő betegforgalom és a várakozási idő kérdése éppen ezért megkerülhetetlen ebben a témában

Erről így fogalmazott Csernavölgyi István: természetesen a triázs rendszerben sem tétlenkednek a kórházi szakemberek – számos időigényes vizsgálat bonyolódik ugyanis egy páciens megjelenésekor a kórházban. Csak egy példa: bejön a beteg a sürgősségire, ekkor rögzítik a „vitális paramétereit”, vagyis a pulzusát, vérnyomását, majd besorolják egy bizonyos sürgősségi szintre. Majd bekerül a rendelőbe, ahol vizsgálat, orvosi dokumentáció történik. Ekkor vetődik fel a kérdés, kell-e EKG, laborvizsgálat, vérvétel, ultrahang, CT vagy bármi egyéb felsőbb szintű vizsgálat. Csupa olyan, amely amellett, hogy szintén időigényes, nem csak a sürgősségi osztály betegeinek van fenntartva a kórházban. Ez tehát mind a várakozási időt növelő tényező, amely akkor is igaz, ha kicsi a beteglétszám. Hiszen ezek az osztályok folyamatosan dolgoznak a nap 24 órájában, a sürgős betegeken kívül fogadják a szakrendelések, osztályok által küldött és az előjegyzett pácienseket is.

Eszméletlen számok!

S hogy a kívülálló lássa, mekkora beteglétszámot is kell ellátniuk a sürgősségi osztály dolgozóinak, itt egy döbbenetes statisztika: csak az ünnepi időszakban, tehát december 24-e és január 1-e között több mint 2200 sürgősségi esetet láttak el a három sürgősségi ellátási ponton (gyerekosztály, traumatológia és belgyógyászat). – Ez nagyon nagy mennyiség – szögezte le a főigazgató, hozzátéve, hogy ebben még nincsenek benne a többi ellátó osztályon újonnan megjelent esetek. Sőt, kiemelte azt is, hogy ez az adat 50-60 százalékkal több, mint az egy évvel korábban ilyenkor keletkezett betegmennyiség. Kiderült, hogy a 2018-as több mint 2200 eset 80 százalékát kivizsgálás után hazaküldhették. Vagyis könnyebb esetek voltak, a többi 20 százalékot pedig felvették a kórházba. Csernavölgyi doktor nem először mondja: a várakozási idő azért is annyi, amennyi, mert minden beteget kivizsgálnak.

Előrelépések várhatóak

A Fejér megyei kórházban a páciens számára a betegirányítást segítő diszpécser megjelenése, valamint az akut alapellátó egység felállítása lesz a legszembetűnőbb változás. A legsúlyosabb eseteket ugyanis eddig is kiemelték a sürgősségin. Az új rendszer abban hozhat változást, hogy a könnyebb eseteket gyakorlatilag is meghatározott helyre – az akut alapellátó pontnak kijelölt rendelőhöz – irányítják. Emellett jelenik most meg új munkakörben és feladattal az osztályon „monitorozó” diszpécser, aki a betegek tájékoztatása terén hozhat előrelépést: az új kórházi munkatárs kommunikál a várakozókkal, figyeli a betegek állapotát, annak változását. Növelve ezzel a beteg elégedettségét, biztonságérzetét és tájékozottságát.