A nagy területű kullancsirtás egyetlen eszköze 2007 óta uniós tilalom alatt van

Korábban megjelent, kullancsról szóló írásunkkal kapcsolatban több olvasó is jelezte, hogy érdemes volna jobban körüljárni, miért is veszélyes a kullancs és mit is tud tenni ellene az ember, a hatóság vagy akár az önkormányzat.

Lehetne, de nincs mivel permetezni

Az Európai Unió rendeletben döntött arról 2006 végén, hogy egyéb biocidvegyületek mellett az évtizedeken keresztül kullancsirtásra hazánkban is felhasznált pirimifosz-metil kikerül a biocid hatóanyag-felülvizsgálati programból, azaz gyakorlatilag nem lehet forgalomba hozni. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal így hát visszavonta az egyetlen, Magyarországon kullancsirtásra engedélyezett permetezőszer forgalomba hozatali engedélyét 2007. augusztus 10-től. Ez azt jelenti, hogy nem a permetezéses kullancsirtás technológiáját tiltották be, csupán az egyetlen erre használható szer, az Actellic 50 EC rovarirtó koncentrátum alkalmazását.

Nincs engedélyezett szer, így kullancs ellen nem permeteznek

Horváth Iván növényvédelmi szakmérnök kérdésünkre elmondta, hogy ez a betiltott szer nagyon hatékony volt. Az úgynevezett kontakt szerek csak arra az egyedre hatnak, amire közvetlenül rákerült a permetszer. A betiltott Actellic viszont felszívódó permetszer volt, ami a rejtőzködő életmódot folytató egyedekkel is végez. Az Alba Növszer Kft. ügyvezetője hozzátette, hogy nem a kullancsok száma a tényleges probléma, hanem a közöttük található, betegségeket hordozó egyedek egyre magasabb aránya.

Az országos szúnyoggyérítési program koordinálásáért a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felel. Szóvivőjük elmondta, hogy a kullancsok elleni védekezés nem tartozik a katasztrófavédelem feladatai közé. Mukics Dániel tűzoltó őrnagy nem tartja kizártnak, hogy a szúnyogok elleni védekezés során alkalmazott hatóanyag hatással lehet a kullancsokra is, ám az alkalmazott alacsony dózis, valamint az eltérő technológia miatt a gyakorlatban ez a módszer nem alkalmas az élősködő nyolclábúak ellen.

Ezt már fújhatjuk

Erdők-mezők, falvak-városok tehát nem védhetők az égből, de az egyén tehet lépéseket saját környezetének védelme érdekében. Ahogy azt korábban említettük, kifejezetten kullancs ellen nincs nevesített irtószer a boltok polcain, de a kullancsok egyáltalán nem különleges élőlények, így szinte bármilyen irtószer képes pusztítani őket. Egy kiskertben vagy udvarban végzett általános rovarirtás, mellyel a rózsák fiatal hajtásain sorakozó levéltetveket vagy a rügyekben bújó atkákat fújjuk, az hatékonyan pusztítja a betegségeket terjesztő kullancsokat is. Ezek a szerek nem tiltottak, ezeket magánterületen fújhatjuk, betartva az előírásokat.

A leg­általánosabban használt, III. kategóriás szerek hatóanyaga a piretroid. A rovarok növekedésével párhuzamosan növekszik azok külső, kitinváza is. A piretroid egy kitinszintézis-gátló anyag, ami úgy fejti ki hatását, hogy meggátolja a váz növekedését, és a rovar gyakorlatilag életképtelenné válik saját testének egyre szűkülő börtönében. Persze az engedélyokiratban meghatározott kártevők ellen irányul a kezelés, így elsősorban olyanok vannak veszélyben, mint a lombrágó hernyók, mezei poloskák, levéltetvek vagy a tripszek, de a kertünkbe tévedő kullancsok sem fognak repetát kérni az anyagból.

Az eljárás talán nem a legfinomabb, de nézzük meg, kivel, illetve mivel is állunk szemben!

Nem védtelen állat

Európában tucatnyi fertőzést terjesztenek a kullancsok. A négy legfontosabb betegség: a kullancsencephalitis, a Lyme-kór, a Tibola és a nyúlpestis. Nem marad tehát adósunk a kullancs. De a pánikkeltés teljesen felesleges, mert néhány mutató javulást mutat: A kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladások száma Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben a korábbi háromszázról évi ötven körülire csökkent, annak ellenére, hogy ez a szám Európában emelkedik, bár Ausztria is kivétel. Nyugati szomszédunknál a lakosság nagy részét átoltották, ennek köszönhetően az esetszám a korábbi években észleltekhez képest tizedére csökkent. Érdemes elkerülni a betegséget, mert előbb kisebb, majd magas láz jelentkezhet az általában megszokott, egy hét lappangási idő után, majd a helyzet komollyá válik. Heves fejfájás, hányás, szédülés, izomfájdalom kíséri az idegrendszeri tünetek kialakulását, melyek eszméletzavarhoz, bénulásokhoz vezethetnek, sőt 1 százalékban halálos.

Vándorló fájdalmak

Magyarországon 1991 óta kapható a védőoltás, ami milliószám fogyott, ám ez csak az agyvelőgyulladás ellen véd. Ha be is vagyunk oltva, még mindig ott a Lyme-kór, ami egy bakteriális fertőzés. Lappangási ideje változatos, 1 naptól 1 évig terjed. Legjellegzetesebb tünete a többnyire a csípés körül kialakuló bőrpír, ami nem feltétlenül kokárda alakú. Ha napok múltán sem áll le a fokozatos növekedés és eléri az 5 cm átmérőt, akkor már antibiotikumot rendel az orvos.

A láz ennél a betegségnél ritkán fordul elő, ugyanakkor a fülcimpán vagy az emlőbimbón lilásvörös csomó kezelés nélkül hónapokig látható. Vándorló fájdalmak és érzészavarok kísérik, és ritkán szívizomgyulladás is.

A Tibola nevű betegséget Lakos András, a fertőző betegségek szakorvosa fedezte fel és nevezte el. A kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás angol elnevezéséből képzett mozaikszó a Tibola. Főleg lányokat, hosszú vagy dús hajú fiúkat érinti és egy nagy testű kullancs terjeszti, különösen gyakori lovakkal történő érintkezés után. A csípés törvényszerűen a hajas fejbőrön történik, ahol pár napos-hetes lappangási idő után helyi duzzanat, váladékozó seb mutatkozik. A tarkón, a nyakon, a fejbiccentő izom mögött nyirokcsomó-duzzanatok keletkeznek, melyek kezdetben fájdalmasak. Legtöbbször magától gyógyul, ezért csak súlyosabb esetben kezelik antibiotikummal.

A negyedik a nyúlpestis, ami ritka fertőzés, ezért gyakran sok téves diagnózist követően kerül a beteg megfelelő orvoshoz. A kullancscsípés helye megduzzad, és az elváltozás kifejezetten fájdalmas, miközben magas láz kínozza a beteget.

Ez egy súlyos betegség, aminek sok-sok szövődménye lehet, de szakszerű ellátás esetén a halálozás minimális.