Az iszkaszentgyörgyi bánya működése több közelben élőt zavar, változások várhatók

A nyugati rész mint Csór-Iszka, a keleti oldal mint Kisiszka ismeretes. Olvasónk, Károly Ede csór-iszkai lakos, magát hegyvidéki szószólóként aposztrofálta. A múlt heti csóri képviselő-testületi ülésen kért és kapott szót.

Törekszik-e a bánya bármiféle hatáscsökkentésre, ellentételezésre?

– 2018 nyarán szembesültünk azzal, hogy a megszokott heti egy robbantás helyett szinte minden nap robbantanak a bányában, a hétfőtől péntekig tartó nappali műszak helyett 24 órás üzembe kapcsolt a bánya, amely hétvégén sem, a pihenőnapokon sem tart szünetet. Még 2018 júliusában közérdekű bejelentéssel, kéréssel, kérdésekkel kerestük meg a két falu jegyzőjét, segítséget, válaszokat kértünk. Ezt a beadványt több érintett is aláírta. Csór jegyzője válaszlevelében jelezte: a bánya Iszkaszentgyörgyön működik, az ottani jegyző hatásköre – kezdte felszólalását.

Februárban olvasónk ama kérést intézte az iszkaszentgyörgyi jegyzőhöz, legyen közmeghallgatás Iszkaszentgyörgyön a kőbánya hangja, zaja témájában.

– Erre azt válaszolta írásban, hogy hatáskör hiányában Iszkaszentgyörgy és Csór polgármestereinek továbbítja kérésünket – mondta tovább Károly Ede.

Szedjük innét a sátorfánkat?

– Segítséget kérni jöttünk ide, mert Iszkaszentgyörgy polgármestere nem tett eleget kérésünknek – folytatta. – Kérdéseinkre, kéréseinkre egyértelmű válaszokat kellett volna kapnunk. Nem kellene most találgatnunk, saccolgatnunk, hogy mit vagyunk és leszünk kénytelenek hatáscsökkentés és ellentételezés nélkül elviselni, illetve törekszik-e a bánya bármiféle hatáscsökkentésre, ellentételezésre, komolyan veszik-e a lakosság panaszát vagy nem, és ez alapján ki, hogyan tervezheti itt a jövőjét, vagy esetleg szedje-e a sátorfáját? – sorolta nyomasztó kérdéseit a csóri képviselők előtt.

– Hat évvel ezelőtt kezdődtek a Csór-Iszka szőlőhegyet érintő, bánya által okozott problémák, addig ez nekünk egy messzebb lévő, iszkaszentgyörgyi probléma volt, amelynek hatásait észleltük ugyan, de közel sem olyan mértékben, mint az ott élő emberek. Az iszkaszentgyörgyiek régebben sokat küzdöttek, amelynek eredményeként elkerülő út épült, hogy ne a falun keresztül dübörögjenek és poroljanak a kamionok, zajszűrő falakat telepítettek, a por ellen locsolással védekeznek. Viszont az Iszkaszentgyörgy Kisiszkahegyen és a Csór-Iszka szőlőhegyen élők panaszait nem akarják meghallani, így orvosolni sem, pedig az elmúlt években meghúszszorozódott az állandó lakosság száma, mára már egy kisebb falunyi ember él a hegyen – mondta még. – Az itt élők nyugalma, egészsége, ingatlanaink kitettsége és így az ingatlanpiacon történő leértékelődése a tét – mutatta fel. – Szeretnénk elérni, hogy a felügyeleti szerv ne ajánlásokat, hanem számon kérhető kötelezettségeket írjon el a bánya részére – zárta szavait Károly Ede. Kérte, legyen fórum, Iszkaszentgyörgy helyett Csóron.

A bánya munkát, azaz kenyeret ad

Kapcsolatos kérdéseinkre készséggel áll rendelkezésre Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere.

Kaptak-e hasonló panaszokat, mástól?

– Írásban nem kaptunk, szóban igen. Alpolgármester úr is, lévén kertszomszéd a bányával, jelzi, ha valamelyik nap nagy a zaj vagy a por – válaszolta.

– De nem csak zaj és por van: egy működő kőbánya az átlagosnál nagyobb balesetveszélyt jelent a kőszállító kamionok révén a közlekedésben. Természetkedvelő emberekként látjuk, hogy a bánya és így a tájseb is egyre nagyobb. Mi, itt élők évtizedek óta ezzel a bányával élünk együtt, és próbáljuk elfogadni a bánya létét, hiszen sok iszkaszentgyörgyi család számára biztosított és biztosít munkahelyet, azaz kenyeret, és természetesen a település fejlődése szempontjából is fontos, hogy az iparűzési adó a faluhoz folyik be.

Ha lakossági panasz érkezik, jelezzük a bánya felé, és mindig kérjük, felhívjuk a bányavezetőség figyelmét, hogy vizsgáljuk ki, miért van a panasz, és törekedjenek arra, hogy ez ne forduljon elő legközelebb.

A bánya vezetőségével a jövőre nézve keressük azt a kompromisszumos megoldást, ami mindkét fél számára elfogadható, így legutóbb októberben a budapesti vezetőség tagjaival kibővülve tárgyaltunk arról, milyen intézkedésekkel lehetne csökkenteni úgy a porzást, mint a zajt. Ígéretünk van arra, hogy új technológiát vezetnek be. Azon felül, hogy be kell tartaniuk a mindenkor érvényes környezetvédelmi szabályokat, de hát ez természetes, különben nem működhetne a bánya, visszavonnák a szakhatóságok az engedélyét – fogalmazott a polgármester. – A bánya taotámogatást ad a községi sportegyesületünk pályázataihoz, közösen építettük a falut elkerülő utat – tudtuk még meg.

Ahogy azt is, hogy legutóbb decemberben volt közmeghallgatás náluk; egy ilyen minősített fórum megtartását az önkormányzat éves munkaterve előre meghatározza.

Március 30-án lakossági fórum a bányáról

Itt vessük közbe, hogy lesz lakossági fórum is az ügyben! Csóron. Nem közmeghallgatás, de ez tán mindegy is. Március 30-án, szombaton, 15 órakor az Ady Endre utca 35. szám alatti művelődési házban tartják. Csete Krisztián csóri polgármester szerint a fórumon eldől, valójában mennyi embert érint a bányaprobléma.

Új technológiát telepítenek

Az Iszkaszentgyörgyi dolomitbánya bányaüzem-vezetője, Kaufmann Tibor is gyorsan válaszolt kérdéseinkre. Úgy tudjuk, ők is ott lesznek a fórumon. Hozzájuk is eljutottak a negatív visszajelzések? Kérdeztük.

– Munkánk során maximális együttműködésre és jó kapcsolatra törekszünk a térség önkormányzataival és lakosaival. Ha bármilyen felvetéssel jelentkeznek nálunk, azt minden esetben kivizsgáljuk és igyekszünk kölcsönösen elfogadható megoldást találni – felelte a szakember.

Elmesélte azt is, volt lakó, aki a robbantások szeizmikus hatásai miatt tett kifogást.

– A Bányahatóság által elrendelt kontrollrobbantás szeizmikus mérései a panasz jogosságát nem támasztották alá – nyilatkozta erről.

Valóban nagyobb intenzitással dolgoznak?

– Kizárólag az engedélyeinkben meghatározott tevékenységszintet és módot végezzük. Az építőipar igényei hullámzóak. Van, amikor több, van, amikor kevesebb alapanyagra van szükség, így előfordulhat olyan időszak, amikor kevesebb kő kerül kibányászásra.

Hangsúlyozni szükséges: csak és kizárólag az engedélyünkben előírt mennyiséget termeljük ki, tehát a korábbinál nagyobb volumenű termelésről nincs, nem is lehet szó – írta Kaufmann Tibor. – Folyamatosan tárgyalunk Iszkaszentgyörgy önkormányzatával, tudomásul vesszük, illetve megértjük, hogy a falu leginkább a bánya irányába tud terjeszkedni, a jelenlegi zártkertes övezet felé. Ezen tényezőket mérlegelve döntés született: a jelenleg használt technológiáinkat leváltjuk, és egy teljesen új feldolgozóművet építünk a védett bányaudvarban. Az új feldolgozósor burkoltan, porelszívással, elsődleges silótárolókkal és az elérhető legmodernebb berendezésekkel felszerelve valósul meg, jelentősen csökkentve a technológiai porképződést és a környezeti zajterhelést. A projekt tervezése már zajlik, teljes átfutási ideje 5 évre tehető – ismertette.