Magunkra egyre több időt fordítunk, de aktív időtöltésre még mindig nem eleget

A mai felgyorsult világban sok mindenre oda kell figyelni a mindennapok során, és örömteli, hogy egyre több időt fordítunk magunkra, saját lelkünk és pszichénk ápolására, építésére. A tapasztalatok azonban azt mutatják, a mozgás még mindig az, amire a legkevesebb időt és energiát szánjuk. Pedig a mozgásnak hihetetlen nagy szerepe van az életünkben már egészen kicsi korunktól fogva.

Egy izgő-mozgó csecsemőnél, akinek szinte egész nap jár keze-lába, a mozgás nyomán épülnek ki az idegi kapcsolatok, fejlődik az agyi struktúra és az idegpályák. A mászás időszakában alakulnak ki a két agyfélteke közötti kapcsolatok, ezért is fontos, hogy ez a fejlődési szakasz ne maradjon ki a kisgyereknél. A gyerekeknek később is igen nagy a mozgás­igényük, kutatások szerint 4-6 éves korban napi szinten mintegy 40 kilométer megtételére lenne szükségük – nyilván nem egyszerre legyalogolt vagy lefutott távként kell ezt elképzelni. Ehhez képest sajnos az ennyi idős gyerekek legtöbbje órákat tölt a számítógép előtt vagy okostelefonja nyomkodásával. Ez azt jelenti, hogy a napi mozgásigényüket nem elégítik ki, nincsenek friss levegőn, és jó úton haladnak a rövidlátás kialakulása felé.

Azt is számos tanulmány kimutatta, hogy mivel virtuálisan élik mindennapjaik nagy részét, ezért társas kapcsolataik sem a megfelelő módon alakulnak. És akkor még a súly- és a testtartási problémákat nem is említettük.

Hatással van az agyunkra is!

A mozgás – és nem az otthoni takarítás vagy a kerti munkák –, a kifejezett sportolás köztudott, hogy a felnőttek esetében is számos jótékony hatással bír: levezeti a stresszt és hozzájárul az egészség megőrzéséhez, hiszen megmozgatja, karbantartja az izmokat, a szívet, a csontokat, de még a nyirokrendszert is. Bizonyos betegségekkel kapcsolatban – mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór – pedig bebizonyították, hogy kialakulásuk esélyét is csökkenti a mozgás, ami hatással van az agyunkra is. A korábbi feltételezésekkel ellentétben ugyanis az agy felnőtt korban is plasztikus, vagyis alakítható.

Kezdjék el tehát minél előbb az Önöknek megfelelő mozgásforma gyakorlását, és ne keressenek kifogásokat. Utóbbiban a pszichológus szerint sajnos különösen jók vagyunk.