2019.03.31. 15:30
Van a potyázók közt olyan székesfehérvári utas is, akit már száztízszer „csíptek fülön”
A bliccelés nem vicc! Ezt bizonyítja, hogy egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki 2012 és 2016 között több mint 760 alkalommal utazott jegy nélkül a MÁV-Start járatain.
A tetten ért bliccelők a menetjegy mellett emelt összegű pótdíjat is kötelesek fizetni
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
A döntés – miként azt a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatóságától megtudtuk – még nem jogerős, a bíró ugyanakkor az indoklásban külön is kitért arra, hogy a példás büntetést általános megelőző jelleggel alkalmazta.
Súlyos szankciókkal számolhat, aki notóriusan jegy nélkül utazik
Szükség is van erre, mert a vasúton rendkívüli módon elharapódzott a jegy nélküli utazás. Tavaly országos szinten több mint 35 ezer olyan esetben szabtak ki büntetést a jegyvizsgálók, amikor az utas a vonaton nem tudta vagy nem akarta kifizetni a pótdíjat.
A legtöbb bliccelő egyébként tavaly a Budapest–Miskolc-viszonylaton „bukott le”, ahol összesen több mint 1100 jegy nélkül utazót büntettek meg. Hálózati szinten 2018-ban összesen mintegy 360 millió forintra rúgott a vasúton kiszabott büntetés értéke. Ha ezt átváltjuk az utasok által a szerelvényen megtett, de ki nem fizetett kilométerre, akkor az 4,2 millió kilométert tesz ki.
Na de mi a helyzet Fejér megyében?
A MÁV válasza szerint tavaly 247 esetben szabtak ki utólagosan befizetendő bírságot fehérvári lakossal szemben, összesen 2 millió forint értékben. A 2015 és 2018 közötti követelések alapján megállapítható, hogy összesen 641 székesfehérvári lakos tartozik a vasútnak. Ezek közül öt bliccelő tartozása is meghaladja az egymillió forintot. Mindegyikük közül az a személy számít „rekordernek”, aki – 110 eset során – 1,5 millió tartozást halmozott fel a MÁV-val szemben.
A fülön csípett vasúti bliccelők a menetjegyet már csak emelt összegű pótdíj megfizetése mellett pótolhatják. A pótdíj összege a vonaton 2600 forint, míg utólagosan megfizetve 8 ezer. Amennyiben a bírságot 30 napon belül nem róják le, úgy a pótdíj összege 12 ezer forintra emelkedik, és a követelést tetézi a kezelési és postaköltség, illetve – adott esetben – a késedelmi kamat.
A tartozást célszerű mielőbb rendezni – tanácsolja a MÁV. A fizetést megtagadók esetében ugyanis a bírósági végrehajtók az illető jövedelméből letilthatják a vasúttársaságnak járó összeget, és végrehajtási jogot is kivethetnek a bliccelő ingatlanjára. Olyan is előfordult már, hogy egy adós veterán autóját foglalták le a MÁV-nak fennálló adóssága fejében. A nagy összeggel tartozók ellen a társaság büntetőfeljelentést tesz, mivel az már akár csalásnak is minősülhet – derül ki a kommunikációs igazgatóság lapunk megkeresésére küldött válaszából. Érdeklődtünk arról is, hogy van-e elég kalauz. Nos, a válasz nemleges. A tavalyi év végén 2565 volt a jegyellenőrök létszáma a vasútnál, ami nem éri el a technológiailag kívánatos létszámot. Megkeresésünkben a kalauzokat ért atrocitásokra, inzultusokra is rákérdeztünk. A válaszból kitűnt, hogy 2018-ban a Budapest–Monor–Cegléd-vonalon fordult elő kirívóan sok, jegyvizsgálókkal szembeni támadás. Ilyen eset az utóbbi hónapokban a korábbinál kevesebb történt, ami – a MÁV szerint – a bevezetett biztonsági intézkedéseknek köszönhető. Évi csaknem 80 ezer vonatot biztonsági őrök, 14 ezret pedig rendőrök kísérnek. A MÁV-Start szerződést írt alá 103 testkamera beszerzéséről; ezek telepítése megkezdődött. Ezenfelül az idei évben bevezették a pánik vagy S. O. S. gomb használatát is abban az alkalmazásban, amely a jegykezelő készüléken található.