A Nagy Háború hőseinek tisztelete – Számos emlékmű újult meg a centenáriumra a megyében

Semmi sem ugyanaz már többé. Az első világháború kitörölhetetlen nyomot hagyott az európai kultúrán és mentalitáson. Az első és legfontosabb sokkhatás nyilvánvalóan a háború húszmillió halottja és hatmillió árvája. Alapélménnyé vált a hadviselésből való kiábrándulás is, melynek – s egyúttal az áldozatok nagy számának – oka az elhúzódó harc volt, hiába készültek a nagyhatalmak villámháborúra.

Június végéig még lehet pályázni!

1914–1920: mutatja az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság logója. Magyarország az első világháborúra emlékezett, emlékezik, a centenárium még nem ért véget. A magyar nemzet sok százezer embert elvesztett, sok százezren életre szóló sérüléseket szereztek. Akkor és ott olyan történelmi folyamatok indultak el, amelyeknek érvényessége napjainkig tart, s ha akarjuk, ha nem, befolyásolják életünket.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tájékoztatása szerint továbbra is lehet pályázni az első világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek rendbetételére, renoválására, helyreállítására, új emlékművek felállítására. A pályázati program célja, hogy ébren tartsa az első világháborúval kapcsolatos társadalmi emlékezetet, ezáltal hozzájáruljon a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló magyar és európai identitás erősítéséhez. Az elnyerhető támogatás összegének felső határa meglévő emlékművek esetén 2,5 millió, új emlékműveknél 5 millió forint. A pályázatok benyújtásának határideje június 30., a rendelkezésre álló források keretéig.

Helyi emlékezet

A centenáriumi emlékbizottságtól többek között a következő Fejér megyei települések nyertek forrást, többnyire az első világháborús emlékművek felújítására: Alap, Bicske, Bodajk, Csókakő, Kőszárhegy, Lepsény, Mezőszentgyörgy, Nádasdladány, Polgárdi, Ráckeresztúr, Szabadbattyán és Vál. Valamint támogatást kapott a Kodolányi János Egyetem és a székesfehérvári Krajczáros Alapítvány is.

De nézzük az érdekesebb, fontosabb felújításokat!

Bicskén sírhelyeket hoztak rendbe

Az Erdey Dezső szobrász által készített, és a város 234 hősi halottjának emelt emlékművet, valamint országzászlót 1935. június 23-án avatták föl a Hősök terén. Az avatáson jelen volt József királyi herceg és Halasy Tibor járási főszolgabíró. Az önkormányzat testülete 2016 novemberében határozott arról, hogy részt vesz a Hadtörténeti Intézet és Múzeum által kiírt pályázaton, az első világháborús hadisírok és emlékművek felújítása témában. A bicskei önkormányzat a katolikus temetőben található tizenhárom, valamint a református temetőben található hat hadisír felújítására, a sírhelyek felületének tisztítására és a sérülések javítására 1,9 millió forint támogatást nyert.

Saját erőből is hozzátettek

Az első és a második világháborús emlékművet 2017 végén újították fel Bodajk- on. A Kovács Károly keze munkáját dicsérő kovácsoltvas-keretes márványtábla az első világháborús hősöknek állít emléket. A közös emlékmű 4 millió forintból újult meg, melyhez a centenáriumi emlékbizottság 1 millió forintos támogatással járult hozzá, a fennmaradó 3 millió forintot pedig az önkormányzat finanszírozta.

Turul a tetején

Csókakőn tavaly újult az első világháborús emlékmű, pár lelkes fiatalnak köszönhetően. A Vértesalja Gyermekei Mozgalom nevéhez fűződik az első köztéri Horthy-szobor felállítása is. A százéves évforduló apropóján adományokat gyűjtöttek, majd megbízták Endrész Lászlót, hogy műkőből készítsen turult az obeliszk tetejére. Tavaly április 20-án avatták és szentelték fel a megújult monumentumot, melyen a község elesettjeinek táblája mellé felkerültek a jelvények, a pajzs, megvillan Isonzó és az „Isten velünk” felirat, tudtuk meg Csöngedi Csabától, az elkötelezett ifjúsági mozgalom vezetőjétől.

Sikerült megmenteni a régi emléktáblákat

– Önkormányzati épületünk uniós támogatásból és saját forrásból újult meg a múlt évben. A rajta található első és második világháborús emléktáblákat szerencsére egyben sikerült levennünk és megmentenünk, felújításuk folyamatban van – mondta lapunknak Nagy Attila, Kisapostag polgármestere. – Újraavatásuk előre láthatóan május utolsó vasárnapján, a magyar hősök emlékünnepén lesz.

Helytörténeti vetélkedővel is emlékeztek

Az első világháborús emlékművet 1920-ban állították fel Kőszárhegyen. Építészeti részén katonát formáló reliefet láthatunk, vörös márványból: Bory Jenő szobrász alkotásán a katona magához szorítja fegyverét. Az emlékmű csúcsán a magyar korona látható, tetejéről azonban hiányzik a kereszt. A hősi emlékművet 2016–2017-ben újították fel. Borján Péter polgármester elmondta: – Az emlékmű környezete mindig rendezett, tiszta. Más hangulata van a reggeli órákban, amikor a keleti nap szemből süt rá, és más délután, mikor a nyugati hátulról világítja meg az emlékművet.

Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával, Kőszárhegyi katonák az első világháború csataterein címmel helytörténeti vetélkedőt is rendeztek a faluban. Létrejötte körül Borján Tamás helytörténeti kutató bábáskodott: a vetített előadásban a Nagy Háborút megjárt idős férfiak visszaemlékezéseiből is láthatóak voltak archív felvételek.

Sárbogárdon hamarosan újabb kiállítás lesz

A Sárbogárdi Múzeum Egyesület 2014-ben rendezett kiállítást az első világháború kezdetének centenáriuma alkalmából. Sok emléket sikerült felkutatniuk, bemutatniuk.

– Mintegy keretbe foglalva az emlékezést, idén tavasszal egy újabb kiállítást tervezünk, amelyben a háború mellett az azt követő zavaros időszak, forradalmak helyi történéseit mutatjuk be, s szeretnénk egy kiadványt is megjelentetni – tájékoztatta a Hírlapot Novák Kovács Zsolt, Sárbogárd alpolgármestere, az egyesület elnöke.

A református egyház úgyszintén az első háborút állította központba megemlékezésén, a református templom kertjében lévő emlékműnél. A Sárbogárdi Honvéd Bajtársi Egyesület évente rendez megemlékezést a Hősök terén, tavaly november 11-én méltó módon tisztelegtek a háború befejezésének százéves évfordulóján.

Első világháborús emlékmű, emléktábla több is van a városban (jellemzően kombinálva a második világháborús hősökre való emlékezéssel). Emlékmű található a városközpontban, a Hősök terén; Sárszentmiklóson, az iskola melletti parkban; a sárbogárdi református templom kertjében; Pusztaegresen, a buszmeg­álló közelében; Rétszilason, a temetőben. Emléktábla van a sárszentmiklósi evangélikus templomban és a sárbogárdi zsidó temető ravatalozójában – tette hozzá Novák Kovács Zsolt.

Hétszázan vonultak be Sárszentmihályról

Az első világháborúba hétszázan vonultak be Sárszentmihályról, közülük hetvenegyen haltak hősi halált. Kalmár Tibor polgármestertől megtudtuk, hogy az emlékművet négy éve újították föl, s szervezés alatt áll az első világháborúra emlékező rendezvényük.

Elkészült a történelmi emlékhely

Az első világháborús emlékművek rekonstrukciójára 2016-ban pályázott Szabadbattyán önkormányzata. A református templom előtt álló emlékműre 1,3 millió forintot nyertek, a katolikus templom melletti hősi emlékmű restaurálását a település saját erőből finanszírozta.

– Az elmúlt években a nemzeti összetartozás napján koszorúzással emlékeztünk a falu hőseire az emlékműveknél, a múlt évben pedig a Csíkvár téren elkészült a Történelmi emlékhely, melynek központi eleme az első világháborúra és az azt lezáró trianoni békediktátumra emlékeztet – emelte ki Polyák István polgármester.