A szemünk előtt lesz újra tiszta a víz Ráckeresztúron

Szerdán délelőtt tartottak bejárást a Fejérvíz Zrt. szakemberei a ráckeresztúri szennyvíztisztító telepen. A létesítmény korábban is működött, de lényegesen kisebb kapacitással. A régi rendszer már elavult volt és nem bírta el a terhelést, emellett Martonvásáron új lakópark épült, a település csatornáztatta Erdőhát telkes területét is, tovább növelve evvel a megtermelt szennyvíz mennyiségét.

Tóthné Gaál Viktória, a Fejérvíz Zrt. technológusa sietett a segítségünkre, hogy megérthessük, pontosan hogyan is zajlik a folyamat.

Kérdésünkre elmondta, hogy erre a telepre érkezik az utolsó ráckeresztúri átemelőről a szennyvíz, és az új építésű csarnokban megtörténik a mechanikai tisztítás. Itt kukákba kerül a sok, nem is szennyvízbe való tárgy, mint például pelenkák vagy popsitörlő kendők és ehhez hasonló, nem bomló anyagok, de fennakad még a fogpiszkáló is. Mindent kiszűr a rosta, ami nagyobb, mint 3-5 milliméter. Fertőtlenítés után kommunális hulladék lesz ezekből az anyagokból éppúgy, ahogy a homokfogón fennakadt masszából is.

Ezután a szennyvíz egy anaerob körmedencébe kerül, ahol biológiai úton történik a foszfor eltávolítása. A külső gyűrűbe kerül az iszappal keveredett szennyvíz. Erről a külső körről azt tudtuk meg, hogy egy anoxikus medence, ahol a tápanyag eltávolítása történik. A nitrogén itt gázként távozik, visszakerülve a levegőbe, a foszfor pedig beépül az ebből táplálkozó mikroorganizmusok, illetve baktériumok szervezetébe, vagyis átkerül a vízből az iszapba.

Mikor a nitrogén és foszfor távozott, átfolyik a kezelt anyag az átemelő aknába, ahonnan szivattyúk nyomják fel a két reaktortoronyba. A reaktorok voltak régen a kisebb kapacitású telep mindentudói. Korábban minden fázis bennük zajlott, most csak arra használják őket, hogy az oda termelt anyagot levegőztetik. Az egyre inkább tisztuló vízben megtörténik a szerves anyag lebontása, s ezzel párhuzamosan távozik az ammónia is.

Ezután egy zsilipre emlékeztető osztóaknába folyik a víz, a következő fázis már az utóülepítő medence, melynek peremén már tiszta víz bukik át az acéllemezek között és csobogva szalad a befogadó felé, ami nem más, mint a falu határában folyó Szent László patak.

A tisztítási folyamat során keletkező iszap nem vész kárba, mert szívókákon keresztül kerül jut el a sűrítőbe, ahonnan az iszapvíztelenítőn keresztül konténerekbe jut a sűrű, sötét anyag. A massza Tatabányára kerül, ahol energetikai hasznosítás fontos alapanyaga lesz élelmiszeripari és más szerves hulladékokkal keverve.

Rácskai András, a Fejérvíz Zrt üzemviteli osztályának vezetője elmondta, hogy 1,2 milliárd forintba került a beruházás, mely Tordast, Gyúrót, Ráckeresztúrt és Martonvásárt látja el.