A megyeszékhelyen átmenő jelentős tranzitforgalom velejárója a sok közúti baleset

Benke Dávid Dénes tűzoltó alezredes készítette az anyagot. A parancsnokság egységei tavaly 1336 riasztást kaptak. A baj, ami nem jár egyedül, nyilván nem tartotta a napi átlagot, mégis, ha az év napjainak számát elosztanánk a riasztások számával, egy három és félnél magasabb hányadost kapnánk az osztás eredményéül.

A fehérvári parancsnokság 41 település területén látott el tűzoltási és műszaki mentési feladatokat. Ennyi tartozik hozzájuk.

– A működési terület jelentősen iparosodott, emiatt a kár­esetszámok évek óta magasak, az elkövetkezendő években is hasonlóan magas káresetszám prognosztizálható – áll a súlyosnak tűnő szakmai előrejelzés feketén-fehéren a beszámoló szövegében. – A műszaki mentések száma a viharkárok mellett a működési terület úthálózatán bekövetkező baleseteket is mutatja, hiszen Székesfehérváron jelentős forgalmú tranzitútvonalak haladnak keresztül – olvasható a fenti folytatásában.

A fehérvári tűzoltóság erejére jellemző, hogy káresemény-feladataik döntő többségéhez nem volt szükségük a szomszédos tűzoltó-parancsnokságok segítségére. Kiterjedt „szövetségesi” rendszer is dolgozik a hivatásosokkal; vált válnak vetve. A fehérvári parancsokság 13 önkéntes tűzoltó egyesület felett gyakorol szakmai felügyeletet. Illetve két-két önkormányzati és létesítményi tűzoltóság fölött. A beszámoló kinyilvánítja, remek kapcsolatot tartanak fenn mindegyik szervezettel.

A köteles polgári védelmi szervezetekről is szót ejt a jelentés. Ismert, a polgári védelmi kötelezettség az alaptörvényből fakadó személyes kötelezettsége az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében – tulajdonképpen – mindannyiunknak. (Vannak mentesítő körülmények.) Adott esetben gyakorlatra is behívhatóak vagyunk. A fehérvári parancsnokság tavaly 15 településen tartott kiképzést köteles polgári védelmi szervezeteknek, a kiértesített 1084 főből 1024-en jelentek meg.

A 636 műszaki mentés és 301 tűzeset mellett riadalmat okozott 398 téves jelzés

Az ábrán látható, hogy az említett 1336 riasztás közel fele – egészen pontosan: 636 – műszaki mentés volt. Tűzeset miatt tavaly 301 alkalommal riasztották a parancsnokságot. 398 jelzés pedig téves riasztás volt!

Településekre lebontott adatok jönnek, előbb Székes­fehérvárt nem számolva. A legtöbb műszaki mentésre Mór teljes területén volt szükség (64 eset), Polgárdiba 37-szer kellett vonulniuk, Gárdonyba 17-szer. Tűzesetek miatt is Móron (21 eset) kellett legtöbbször beavatkozniuk a Fehérváron állomásozó tűzoltó-parancsnokság embereinek. Polgárdiban 19-szer, míg Szabadbattyánban 9-szer kellett oltaniuk. Téves jelzésben így fest a „mezőny”: Mór (29 riasztás), Polgárdi (11), Csákvár, Csókakő, Gárdony 10-10.

Csókakő esete azért különösen érdekes, mert ott tavaly sem lajstromba vett tűzeset, sem műszaki mentés nem történt, csupán két, a tűzoltók kiérkezése előtt felszámolt tűz. A beszámoló szerint Csókakő mellett csupán három pici falu, Csősz, Nagyveleg és Bakonykuti úszta meg tavaly olyan tűzeset vagy műszaki mentést igénylő baleset nélkül, amelyben a fehérvári hivatásos tűzoltóknak valóban dolga lett volna.

Székesfehérváron 2018-ban 115 tűzesetnél és 356 műszaki mentésnél dolgoztak a lánglovagok, 274 téves riasztás történt.