Biciklibarát várost szeretne a Magyar Kerékpárosklub székesfehérvári szervezete

Rengeteg tévhit él a köztudatban a kerékpározással kapcsolatban. Egy 2018-as reprezentatív felmérés ezeket igyekszik eloszlatni: a kutatás szerint a magyar lakosság 63 százaléka elsősorban nem autóval jár a mindennapokban, a felnőtt lakosság 70 százaléka szokott kerékpározni, valamint a legalább hetente kerékpározók 69 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal. Pásztor László, a Magyar Kerékpárosklub székesfehérvári szervezetének elnökeként 2014 óta küzd a Fehérváron közlekedők szemléletváltásáért.

Miért hozták létre az MK fehérvári szervezetét?

– Minden politikai megmozdulás – márpedig egy fejlesztés politikai kérdés – csak úgy működik, ha egy szervezettel egy szervezet áll szemben, egyénileg nagyon nehéz bármit is elérni. Az MK olyan irányvonalat képviselt, amivel tudtunk azonosulni, országos szervezeti háttérrel pedig sokkal eredményesebben tudjuk képviselni az érdekeinket a Polgármesteri Hivatalban – mutatott rá Pásztor, aki nagy szerencsének tartja, hogy Kiss Csaba és Fődi Attila személyében kiváló elődei voltak, s örül, hogy jelenleg is remek segítők veszik körbe.

Milyen munkát végeznek Fehérváron?

– A legfontosabb feladatunk javaslatokkal, szakvéleményezéssel segíteni a Közlekedési Iroda által kigondolt kerékpáros fejlesztési tervek megvalósulását. Évente többször rendezünk Bebiciklizést, ahol az úttesten történő szabályos, biztonságos közlekedést oktatjuk. Minden májusban és szeptemberben Bringás uzsonnát szervezünk, ilyenkor a két keréken érkezőket vendégül látjuk egy kis uzsonnára, idén a „Bringázz a munkába” kampányt csatoltuk az eseményhez. Tavaly ősszel indítottuk el az „Ezer támasz” kezdeményezésünket, aminek köszönhetően a parkolók számának növekedésével párhuzamosan modern kerékpártámaszok is létesülnek. Évente kétszer lámpaszámlálást végzünk, mindezeken kívül pedig kerékpáros túrákat is szervezünk.

Mit tart a legnagyobb problémának a városban a kerékpáros közlekedés szempontjából?

– Az infrastruktúra hiányát. Minden út bringaút, ehhez képest túl sok helyről van indokolatlanul kitiltva a kerékpár, a megfontolatlan táblázás pedig a folyamatos közlekedést teszi lehetetlenné. A meglévő kerékpáros szakaszok – például a Várkörút vagy a Ligetsor – sajnos sehonnan sehová sem vezetnek, nincs összekötve például a Palotai út a Ligetsorral, holott mindössze ötven méterről beszélünk. Sokszor a kivitelezés minősége is hagy kívánni valót maga után, elég, ha csak a vízelvezetésre gondolunk. A kerékpáros infrák átgondolatlansága miatt pedig sem szabályosan, sem biztonságosan nem lehet kerékpározni, ráadásul a meglévő úthálózat annyira keskeny, hogy ha a mostani 45 ezer gépkocsivezetőből csak 1-2 ezer átülne kerékpárra, akkor már nem férnénk el rajta. Nem könnyít a helyzeten az sem, hogy az elmúlt öt esztendőben mintegy harminc százalékkal növekedett a gépjárművek száma Székesfehérváron és ez a tendencia a jövőben várhatóan tovább folytatódik. Kétségtelen tény, hogy az autó a legkényelmesebb közlekedési eszköz, de ennek határai vannak, amit sajnos nem vesznek észre az emberek. A gazdaságunk autókra történő építését egy darabig lehet ugyan folytatni, de látható, hogy Fehérváron nincs elég hely, nem véletlenül dugul be a város, s ez az egészségünk, valamint a környezetünk rovására megy. Ugyanazon az úton járunk, amiről az USA és Nyugat-Európa már próbál visszafordulni. A világon a negyedik legelhízottabb nemzet a magyar, kis túlzással élve, mindenhova kocsival járunk.

Milyen eszközökkel ösztönözné az autóval közlekedőket, hogy inkább kerékpárral járjanak a munkába?

– Ha a buszbérletet és az autóval munkába járást támogatják, akkor a bringával bejárást miért nem? Követendő példa, miszerint Magyarországon néhány önkormányzat kerékpárt vesz azoknak a dolgozóinak, akik vállalják, hogy nem tartanak igényt parkolóhelyre. Emellett drágítani és nehezíteni lehetne a parkolást, ám a város pont az ellenkezőjét teszi.

Mi lehet a jó válasz a fehérváriak életét megnehezítő közlekedési dugókra?

– Mi nem azt állítjuk, hogy csak a bringa, szerintünk racionálisan kell választani. A bevezető utaknál hatalmas P+R parkolókat kellene létesíteni, példának okáért a stadion melletti parkolóból is lehetne ilyen. Onnan elektromos, 10-12 személyes kisbuszokkal, ütemes indulással lehetne befelé közlekedni. Olyan közösségi közlekedést kell kialakítani, ami minimálisan teszi szükségessé az egyéni autózást a városon belül.