2019.07.25. 14:00
Régészeti leleteket rejthet a Velencei-hegységben felfedezett „A makacs pók barlangja”
Kápolnásnyék közigazgatási területén belül, a Csekésben van egy sírbolt, ahová az aradi vértanú Schweidel József lányát, Annát, 1922-es halálát követően eltemették. Tarsoly Pétertől, a vulkánszpeleológiai kollektíva tagjától nemcsak erről az egy különleges helyről szereztünk ismereteket.
Tarsoly Péter barlangkutató, túravezető, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának adjunktusa Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Tarsoly Péter – túravezető, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának adjunktusa – birtokában van egy reprint térkép, amelyen még jelölve van a sírbolt, az emlékhely. A jelenkori turistatérképeken ennek már nyoma sincs. Július 14-én ő és Márton fia, valamint Némethné Mayer Ingrid és szintén Márton nevű kisfia felfedező túrára indult. Péter látni akarta az emlékhelyet! Új és régi térkép, valamint a rutin vezette őket.
– Hamar megtaláltuk, egy téglalap alakú, két hektáros erdőfolton van. Körülötte mezőgazdasági terület, illetve a másik oldalról egy vizenyős, mocsaras rész terül el. Még a szántóföldről sem látszik, hogy az erdő szélétől 10 méterre szögesdrót kerítés van, ami alatt bebújtunk – mesélte Péter. – Azt tudjuk, ugye, hogy Schweidel József egy, a császárnak fölesküdött katonatiszt volt, aki a szabadságharc előtt meglepően jóban volt Haynauval, aki később a halálos ítéletét is aláírta. Nagyon sokáig bízott abban, hogy kegyelmet kap, pontosan ezért. A kegyelem végül abban nyilvánult meg, hogy a kötél általi halált golyó általira módosították. Volt nála egy kereszt, amikor Aradon kivégezték. A végakarata szerint ezt a lányának kellett adni. Úgy tudom, ez ma a kápolnásnyéki katolikus templomban van – ismertette a történelmi hátteret a kutató.
A lánya, Anna 1848-ban született. Második férje Halász Gedeon lett, általa került erre a vidékre, Kápolnásnyékre.
Mi azonban térjünk vissza Tarsoly Péterék túrájához, munkájához!
– A hegység szisztematikus átkutatásával foglalkozunk, földtani, barlangtani értékek feltárásával. Egyébként barlangot is találtunk ezekben a napokban – vetített előre sok mindent Péter beszélgetésünk e részén; ezekre rögtön visszatérünk –, de hát nem sétálhattunk el egy ilyen dolog mellett, ha egyszer tudtuk, hogy ott van! – szólt az emlékhely megnézésének elengedhetetlenségéről a férfi .
– A sírbolt rossz állapotban van. Meglehetősen nagy. A földfelszínen lévő része körülbelül 3 méter magasságú, az alapterülete pedig 4x4 vagy 4x5 méter. A föld alatti tér ennél nagyobb, legalább 30-40 négyzetméter. Azt gondolom, ebben a sírboltban nemcsak egy ember volt eltemetve, hanem valószínűleg ez a Halász családnak lehetett egy sírboltja – magyarázta a barlangász.
– Letört kőmaradványok vannak a földön kívül is, belül is. MP monogramú téglákat is láttunk. Azt hiszem, hogy 5 ezer forintért adják darabját az ilyen tégláknak, ami azért baj, mert vannak, akik ilyenekért is képesek szétverni egy emlékhelyet… Ingrid azóta vette a fáradságot, végigböngészett 32 ezer pecsétes téglát egy internetes adatbázisban, és arra jutott, ezek az építőtéglák Modor Péter kalocsai téglagyártótól származhatnak – ecsetelte tovább a részleteket Tarsoly Péter.
Az imént azt írtuk, hogy egyébként új barlangot is talált Péter és csapata. Ezt a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Vulkánszpeleológiai Kollektívájában aktív társaival tette, egy nappal a sírboltban tett látogatás előtt. (Szpeleológia annyi, mint a barlangok tudománya.)
– Magyarországon mi foglalkozunk a vulkanikus kőzetekben lévő barlangok kutatásával. Lényegében azt csináljuk, hogy átkutatunk egy-egy vulkanikus hegyvidéket, és új barlangokat fedezünk föl. A Velencei-hegység egyike a kutatási területeinknek – mondta. – Amit most találtunk, azt „A makacs pók barlangjának” neveztük el. Meglehetősen szűk egyelőre a bejárat, éppen hogy be tudtam rajta feküdni. Azt láttam, hogy a mennyezetről egy jó nagy darab kő le van esve, ami gátolja a továbbjutást. Miközben körbevilágítottam, jött egy pók, amit mindig arrébb raktam ugyan, de mindenáron be akart mászni az arcomba… Innen kapta a barlang a nevét. Nem foglalkoztunk a feltárásával, felírtuk a bakancslistára: ide visszajövünk – közölte.
Hol van ez? Ó, mókás volt a szusszanatnyi kacaj, amit Péter e kérdésünkkor hallatott. Laikusként nem tudtuk, hogy ez az adat, egyelőre, nem nyilvános.
– Bekerült az országos barlangnyilvántartásba, a fényképek, leírások, térképek nyilvánosak, de a koordináták nem. Éves szinten 10-15 új vulkanikus barlangot tudunk Magyarországon feltárni. A Kőszegi-hegységtől a Zemplénig, a Visegrádi-hegységtől a Mecsekig, mindenütt ott vagyunk. Jó kis munka! – lelkesedett.
A makacs pók barlangjából nem látványosság lesz.
– Azért lehet érdekes ez az üreg, mert a közelében találtak egy 25 ezer éves paleolit vadásztelepet. Ha ez az üreg létezett – márpedig erre jó az esély, hiszen a befoglaló kőzet 300 millió év, nem most alakult ki –, akkor az ember használhatta, s ha így volt, maradhattak ott eszközök. Régészeti leletek kerülhetnek elő – tudtuk meg.
Ugyanebben a munkában találták meg Székesfehérvár jelenleg ismert egyetlen barlangját, idén februárban, amely a „Manósapka” nevet kapta. Ez Székesfehérvár pátkai határának közelében van.