Ünnepség keretében leplezték le a csókakői Kárpátok őre szobrot

Egy pénteki, egész napos, kulturális programokkal és előadásokkal kísért esemény keretében leplezték le a szobrot a késő délutáni órákban. Az est hátralévő részében a Kárpátia zenekar dalai szólaltak meg a tekintélyt parancsoló szobor szomszédságában. A Vértes lábánál fekvő település szinte erkölcsi kötelességének érzi, hogy a magyarság történelmi múltját, hagyományait őrizze. A falu vezetésének az a határozott véleménye, hogy a nemzetegyesítést nem kormányok és diplomácia segítségével kell elérni, hanem úgy, hogy az elcsatolt területeken élő magyarokkal kapcsolatban kell lenni. Folyamatos párbeszéddel, látogatással és szűnni nem akaró hittel kell ápolni ezeket a kapcsolatokat. A török idők már eltűntek az évszázadok viharában, így a végvárak csak a régi, szép idők mementói, de vannak még a végeken, akik vigyázzák, hogy ne vesszen el végleg a nyelv, a kultúra! Nos, így született az a gondolat, hogy ide, a régi török–magyar határra kell egy ilyen szobor.

Az összeugrás és az erőszak csak az uszítók számára haszon, másoknak árt

A Kárpátok őre szobor Visegrádi József üzletember és barátai adományainak köszönhetően jött létre. Ehhez jó befogadó partnernek bizonyultak az önkormányzati képviselők, a helyi civil szervezetek, hagyományőrzők is. A szobor közadakozásból épült, állításához jelentősen hozzájárult szervezéssel és áldozatos munkával Bognár Gábor alpolgármester és családja is. A szobor Demeter József fafaragó alkotása, míg a fölé épített tetőt Csöngedi Roland ács készítette el, Földelmesi László segítségével. A talapzatot Molnár József és Polányi Dániel kőművesek kivitelezték, de segített a munkálatokban Lőrincz Ottó kovácsmester is. A szakemberek önzetlen munkájukkal járultak hozzá a szobornak és környezetének megszületéséhez.

A Kárpátok őrei nevű védelmi rendszert Árpád fejedelem alakította ki a honfoglalás korában. Ez a védelmi láncolat a Kárpátok hágóit, szorosait zárta le a kelet felől fenyegető külső katonai támadások ellen. Az első világháború kitörése után sokan úgy érezték, szükség van a magyarság összefogására és egy olyan biztos védelmi rendszerre, mint amilyen a honfoglaláskor működött. Ezt ismerte fel Szeszák Ferenc szobrász is, aki elkészítette a Kárpátok őre emlékművet, melyet Kolozsvár főterén állítottak fel 1915. május 23-án, ám 1918-ban a Kolozsvárra bevonuló román csapatok ezt az emlékművet felgyújtották. Azóta Szilvásvárad, Csíkcsomortán és Budakalász büszkélkedhet ilyen köztéri alkotással. A negyedik szobrot Csókakőn állították fel és leplezték le tegnap délután. Az ünnepi beszédeket Visegrádi József kezdte, aki megköszönte a támogatóknak és a készítőknek az elhivatottságot.

Fűrész György polgármes­ter beszédének végén azt üzente, hogy az összefogásban rejlik az erő, legyen szó generációkról vagy nemzetről.

Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság elnöke úgy fogalmazott, célozva az úzvölgyi eseményekre, hogy nem a román nép áll szemben a magyar néppel, az összeugrás és az erőszak csak az uszítók számára haszon, mindenki másnak árt.

Az Erdélyből érkezett Aranykalász és a helyi Barkócaberkenye néptánccsoport többször táncolt a színpadon, közben a Felvidéki Rockszínház tagjai is énekeltek. A Kárpátok őre emlékművet Németh Zsolt, Fűrész György, Demeter József, Visegrádi József, valamint Bognár Gábor leplezte le, közben végigsuhant a Vértesen a Vesztergám Miklós által megszólaltatott tárogató.

A szobrot Mórocz Tamás plébános és Szép Sándor református lelkész is megáldotta, addigra már a szurony is felkerült az összefogás szimbólumának puskájára.