2019.08.05. 20:00
Amazonok nyeregben! – A lovaglást és a lovaikat egyaránt nagyon komolyan veszik
Gőblyös Istvántól tudjuk, a lóval már nem mennek háborúba a férfiak, nem csoda hát, hogy manapság egyre több nő ül nyeregbe. Egyenrangúak a férfiakkal. És a lovas lányok sok tekintetben hasonlóak egymáshoz: mind a lovaglást, mind a lovaikat nagyon komolyan veszik.
Utolsó instrukciók a pátkai western-reining lovastoborzón Fotó: FMH-archív (VV)
Gőblyös István, a Nemzeti Lovasakadémia alapítójának hitvallása inspiráló: „Küldetésünk van. Évezredes lovaskultúránk, elődeink tisztelete és nemzetközi hírneve arra sarkall minket, hogy nemzeti lovastudásunkat továbbvigyük és átörökítsük… Küldetésünk van… A ló tudása egyvalamin múlik: lovasa tudásán. A klasszikus lovas pontosan ezért foglalkozik a gyakorlat mellett a lókiképzés elméletével: meg akarja érteni lovát, teljessé akarja tenni a lovaglás élményét…”
A versenyek összetett képet mutatnak lóról és lovasáról egyaránt
A legutóbbi balatonvilágosi országos minősítő 110 cm ifjúsági versenyszáma legjobbjainak listáját bogarászom. (Azért éppen Balatonvilágos, mert a Fejér megyei díjugrató-bajnokság három fordulóját és döntőjét ott bonyolították, illetve bonyolítják le.) Az első tucat díjugratóból tizenegy keresztnév a következőképpen fest: Anna, Lea, Viktória, Dorottya, Júlia, Sára, Eszter, Liza, Lili, Mia és Noémi. (!)
Amazonok a lovas sportokban? – firtattuk.
– Az egyenjogúságot ne feledjük – int első körben Kunos Attila versenybíró, a Fejér Megyei Lovassport Szövetség díjugrató szakágának elnöke. – A tendencia, véleményem szerint csak bizonyos életkorig igaz. A tanulmányok, a munka, a gyermekvállalás vízválasztó. Aki azt követően is nyeregben marad, sokra viheti. (Mint ahogy „sokra vitte” tavaly ősszel a német Simone Blum, aki első női díjugratóként világbajnoki címet nyert Tryonban, a Lovas Világjátékokon.)
– A gyermeklányok, a fruskák állatok iránti szeretete más jellegű, mint a férfiaké. És ezt ne vegyük el tőlük. Régiós és megyei szinten topon vannak!
A drámaíró Csurka István óta tudjuk: a ló is ember. „De a lovak nem hazudnak” – tette hozzá Kis Réka, Chris Irwin kisregényének címére (is) utalva. Pár éve a Lovas Világjátékok reining (western díjlovaglás) szakágában Réka egyetlen magyar versenyzőként képviselte Magyarországot, s ezen belül szűkebb pátriánkat, Fe-jér megyét, Székesfehérvárt és Pátkát. „A lovas és lova között legfontosabbnak az összhangot és a bizalmat tartom” – hangsúlyozta. – „Természetesen a bizalom kétirányú, s a kellő türelemről sem szabad megfeledkezni. Szeretek gyakorolni, versenyezni és oktatni. Imádom a lovakat!”
– A távlovaglással, a távhajtással Cecén, a Kabakán Lovardában ismerkedtem meg néhány éve. Kapoli István korábbi ismert versenyző, lovastréner invitált – mondja.
A versenyek összetett képet mutatnak lóról és lovasáról egyaránt. A ló belovagoltságát, idomítottságát, irányíthatóságát, tulajdonságait, a versenyző idomítási és állóképességét is próbára teszik. Az egyes szakaszokat megállók (kötelező pihenőidővel) választják el :egymástól, s állatorvosok vizsgálják, hogy a lovak továbblovaglásra, illetve továbbhajtásra alkalmas állapotban vannak-e. Testet és lelket erősítő sportág – fogalmazták meg a szakemberek.
És igen, ott is, akkor és tavaly is, sok női versenyzővel találkoztam.
– A fogathajtásban ugyancsak megfigyelhető a hölgyek megjelenése országos szinten is, hovatovább minden kategóriában van az élvonalban női hajtó – erősíti meg Csuti Péter, a megyei szövetség fogathajtó szakágának titkára. – A lovas szakágakban hosszabb folyamat eredménye ez, sokan értekeztek már az okairól, többen az általános női attitűd lovakhoz való viszonyulását (türelem, gyengédség) említik elsősorban. Talán a fogathajtás a legférfiasabb szakág, a kocsik világa közelebb áll a fiúkhoz, ezért nem fordult át még teljesen a nemek aránya nálunk, az utánpótlásban azonban már egyre inkább láthatóak ezek a jelek. (A megyei kettesfogathajtó-bajnokságban jelenleg a nagylóki Kiss Olgáé a dobogó harmadik foka.)
„Hajrá, Roxi!” – különösen Sárbogárdon biztatják sokan imígyen a selybák között hajtó ifjú hölgyet.
Tóth Roxána 2012-ben kezdte a fogathajtást, édesapja, Tóth Imre lovait kapta meg, azóta is velük versenyez. Az 1999-es születésű lipicai herélt jószágok a Nelson és a Nápoly névre hallgatnak. Legjobb eredményét 2017-ben, Tamásiban érte el: a C kategóriás országos döntőn egyéniben a hetedik helyen végzett, csapatban pedig bajnoki címet szerzett. Roxána 23 éves, és a gödöllői Szent István Egyetemen tanul, állattenyésztő mérnöki szakon. A versenyekre való felkészülésre egyre kevesebb ideje jut.
– Több lóval foglalkozunk otthon, ami sok fizikai munkával is jár – mondja Roxi. – Születésem óta lovak között vagyok, családtagnak számítanak nálunk!