István király idején kezdődhetett a Székesfehérvárt körülölelő kő városfal felépítése

Kicsi előzmény: tavaly júliusban Szücsi Frigyes régész és Horváth Emil dendrokronológus közreműködésével 1981-ből való, Siklósi Gyula munkásságának hagyatékából származó fagerendák maradványairól írtunk. Anno a Jókai utca 20. alatti feltárás során kerültek elő olyan leletek, amelyeket nemrég a radiokarbon-kormeghatározás 11. századinak minősített.

Arról is írtunk, hogy ha azok a famaradványok Székesfehérvár középkori kő városfalának alapjául szolgáló gerendák darabjai, az minden bizonnyal azt jelenti, hogy nem a tatárjárás után, valamikor a 13–14. században épült a szóban forgó védmű, hanem sokkal korábban, a 11.-ben. A munka még István király idejében kezdődhetett. A bevezetőben összefoglalt, legújabb régészeti feltárás eredményei is efelé mutatnak!

Pokrovenszki Krisztián, a múzeum megbízott intézményvezetője lapunknak nyilatkozva köszönetét fejezte ki a Jókai utca 14. telektulajdonosának, hogy engedélyét adta az ásatásra. Ez nem volt kötelessége. Tudni kell, a területen a felépülő új építmény nem éri majd el azt az ötméteres mélységet, ahova most a régészek lementek, ezért egy szimpla régészeti szakfelügyelet esetén nem lett volna ilyen sikeres a feltárás.

Szőllősy Csilla feltárásvezető régésztől tudjuk, két éve ejtettek próbafeltárást a területen, amelyen kötelezően le kellett menniük a bolygatatlan természetes rétegekig. Akkor egy másfél méter széles sávban került elő a városfal alapozása. Annyi alapján még nem láthatták pontosan a fagerenda-szerkezet rendszerét.

Szücsi Frigyes konzulens régész a sokat sejtető kövek és gerendák fölött magyarázta el nekünk a részleteket.

– Ez a középkori városfal és a mögötte fekvő földtöltés alapozása. A kettő szerkezete egymástól elég nagy mértékben eltér. Ez az alapozás egy komoly konstrukció, látszik rajta, hogy komoly tehertartó képességgel rendelkezett. A rácsszerkezetű gerendaalapozás tartotta a városfalat – magyarázta. – A fagerendák fölé húzták az itt szintén látható terméskövekből álló réteget, közéjük egy fekete­iszapos, betonkeménységet eredményező, kötőanyagként felhasznált anyagot töltöttek be. A termésköves rétegre húzták rá a felmenő városfalat – ecsetelte.

11. századi fagerendák

– Kimondható-e, hogy ez a gerendaalapozás a kőfal alapja volt? – kérdeztük.

– Ezt ki merem jelenteni. Noha mi itt felmenő falrészt nem találtunk, de a Jókai utca 20.-ban még Siklósi Gyula megtalálta egy kis szakaszon, ugyanezen a szerkezeten a felmenő falat, tehát amit mi itt most nem látunk, azt ő láthatta, csak egy sokkal kisebb felületen. Ő viszont nem látta az alapozás szerkezetét. Az 1981-es és a most zajló ásatás kiegészíti egymást – felelte a konzulens.

Rengeteg kétség eloszlik, mert Siklósi Gyula Jókai utca 20-as feltárásának dokumentációjával együtt egy teljes szerkezet áll előttünk, összeáll a kép

– folytatta.

Azt gondoljuk, hogy ezek 11. századi fagerendák. István király idején elkezdődhetett a Székesfehérvárt körülölelő kőfal felépítése

– szögezte le.

– Fontos még: nincs nyoma annak, hogy itt csupán egy földsánc lett volna, amelyet esetleg visszabontva akár a tatárjárás után épült volna meg a kőfal. Szerintem ez az alapozás direkt egy kőfal számára készült – mondta még Szücsi Frigyes.

– Úgy vélem, hogy ez egy fontos bizonyíték lesz a város védműveinek időrendjét illetően is, de nemcsak a védművekről van szó. Véleményem szerint mindez a Szűz Mária-prépostság építésével is összefüggésben van, mert ez a fal már azért készülhetett, hogy azt – a Magyar Királyság szempontjából kiemelt fontosságú létesítményt – védelmezze. Ez a fal az első középkori városfalak között van, az európai hullám élenjárói vagyunk. A város megítélése, jelentősége szempontjából kiemelkedő adat, nem mindennapi dolog, hogy az ezres évek elején egy középkori várost kőfallal öleltek körbe! Csak néhány volt ilyen Európában – világított rá Szücsi.

A maradék kételyt még a két éve ugyanitt, a Jókai utca 14-nél feltárt, a mostanival rokon fagerendákból vett minták radiokarbon-keltezése és dendro­kro­nológiai eredményhalmaza zárhatja ki. Ezek elkészülte karácsonyra várható. A fa alá, ha úgy tetszik. Persze a most előkerült leletekből is mintákat vesznek. Az még nem dőlt el, hogy a feltárt fagerendákat kiveszik-e földből. Meglehet, hogy a mélyben vannak a legnagyobb biztonságban.