Árvízbiztonság a vadregényes zöldfolyosónál, a Váli-vízen

Megszokott, hogy bármely környezetvédelmi vagy környezetformáló program esetén a klímaváltozásra hivatkozunk. Egészen hétköznapi szinten is szóbeszéd tárgya a Váli-völgy, a Váli-víz és a Szent László-patak összefüggésében a korábbihoz képest szélsőségesebb időjárási események felemlítése. Hirtelen lezúduló esőzések és hosszas szárazságok követik egymást, hirtelen megoldandó feladatok elé állítva önkormányzatokat, vízügyi szakembereket, s magát az érintett területek lakosságát. A három és fél milliárd forintos európai uniós forrásból származó támogatással indult meg 2016-ban a Váli-völgy vízrendezési feladatai címet viselő program, amely az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével valósul meg.

Harmadik éve folyik az előkészítés, készülnek a kiviteli tervek, várhatóan az idei év végén, legkésőbb a jövő év elején pedig megkezdődnek a konkrét munkálatok, mondta el Csonki István, a KDTV igazgatója.

A Váli-víz a Vértesben, Komárom-Esztergom megyében ered, ám vízgyűjtője két település kivételével – Tarján, Szárliget – Fejér megyében fekszik. Sajátos az Óbarok, Felcsút részektől Beloianniszig, Ercsiig közrefogott terület, mert a térség tizennyolc településén harmincháromezren élnek, de csak öt-hét százaléka lakott, a többi szántóföld, rét, legelő, erdő. A vízfolyás magába foglalja a Szent László-patak vízgyűjtőjét, s jellemző a patak szelídségére, hogy a bicskeiek csak Szentlaciként emlegetik, nem lebecsülően, inkább szeretettel. Ám ha leszakad az ég, a csörgedező folyócska engedetlen folyóvá duzzad, Bicske alsóbb részeit elárasztva, s a Váli-víz is itt-ott kilép medréből. A Váli-vizet az 1900-as évek elejétől – szaknyelven szólva – „jókarba helyezték”, 1954-ben az akkori mezőgazdasági igények kielégítésére alakították, kétszeresére emelve a meder vízáteresztő képességét. Több ízben végeztek vízrendezési munkákat, a legutóbbi vízfolyásrendezés 2012–14 között, a Szent László-patak bal partján és a Váli-víz mindkét partján igazítottak a töltéseken. (Az OVF és a KDTV honlapjain részletes szakmai leírások találhatók a témában.)

A legújabb koncepcióban a mezőgazdasági árvízvédelmi igényekhez képest a vízfolyás természeti értékeinek védelme került előtérbe. Fokozott a társadalmi igény a meder természetes állapotának helyreállítására, azaz a „kanyargósság” manapság nem kiküszöbölendő hátrány. Az árvízbiztonságot a mederrendezések, a hordalék kotrása, a mintegy száz műtárgy rekonstrukciója, újak építése, mások bontása szolgálja. A váli záportározó, a felcsúti tározó és az óbarki oldaltározó a vízszolgáltatás biztonságát, a visszatartható édesvíz mennyiségét növelik. A védett természeti értékek, az élőhelyek, növény- és állatfajok védelmére kijelölt területek a „zöldfolyosó” jelleg erősítését célozzák.