Borról prédikáltak, pezsgőt ittak: az új évre koccintottak Sáregresen

Január negyedike volt az a nap, amikor a sáregresiek, a zene és a humor találkozott. Gyümölcsöző kapcsolat volt ez, mármint szó szerint értve is: a színpadon Albert Péter hangtechnikus ült, előtte – és így a pódium előtt – Buch Tibor operetténekes dalolt, a zongorát Horváth Péter, a hegedűt pedig Horváth Elemér „Emi” szólaltatta meg. A két pont között egy banán feküdt. Gazdára várt. Tudják, melyik operettben csendül fel „A szép város Kolozsvár”? Na és „A délibábos Hortobágyon”? Segítünk: előbbi a Marica grófnőben, utóbbi a Mária főhadnagyban. Mihelyst Buch Tibor meghallotta a helyes választ, a gyümölcs gazdára talált; helytelen, esetleg nem frappáns válasz vagy csönd esetén pedig tovább várt tulajdonosára a soron következő gyümölcs. Még hogy a zenében, operettben nincsen humor…

Régi hagyomány

S ez jellemezte az egész szombat délutánt: nemcsak komoly hangvételű dalok csendültek fel, de a kategóriákat tekintve filmzene, népdal, magyar nóta, cigányzene, olasz dal és világzene is hallatszott a Csók István Művelődési Házban, mindenki megelégedésére.

– A Sáregresért Közhasznú Egyesület és az önkormányzat régi hagyománya már az újévi koccintás egymás között. Úgy gondoltuk, idén érdemes lenne ezt egy műsor keretében kiterjeszteni teljes Sáregresre, bevonni minden sáregresit. Így született meg a szombati koncert ötlete, amelyet követően közösen köszöntöttük az új évet – mesélt lapunknak a rendezvény létrejöttéről Albertné Tiringer Mária polgármester.

Elmondta: izgult a fogadtatás miatt, de úgy látta, a színültig megtelt teremben jó hangulat uralkodott. Az pedig külön öröm volt számára, hogy az eseményen nemcsak a helyiek vettek részt, de a művészek kitartó rajongói is Sáregresre érkeztek.

„Az évkezdéshez méltó műsort láthattunk ebben a másfél órában. Azt kívánom, ennél rosszabb kedvünk soha ne legyen; 2020-ban pedig mindenki érezze jól magát, s legyen feltétlenül boldog!” – búcsúzott a jókívánságokkal az elöljáró a rendezvény végén.

Azért hozzátesszük: a Horváth testvérek és Buch Tibor közös műsora összességében egy érzelmi hullámvasút volt. Egyes pillanatokban a hegedű csontig hatoló sírása többeket ugyancsak megríkatott, például akkor, amikor a „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok” kezdetű népdalt idézték meg, de az Andrea Bocellitől ismert Time to Say Goodbye (magyarul: „ideje búcsúzni”) is könnyeket csalt a székfoglalók szemébe. A komoly hangulatot pedig a többi között egy mulatós blokk (Aranyeső, Lidi néni, Vörösbort ittam az este) oldotta.

Az alkoholos és a mentes pezsgőket a trió tagjai önként és lelkesen nyitották ki, majd a sáregresiek segítségével poharakba töltögették azokat. A hangos durranás elmaradt – s csak egy pezsgő folyt ki –, de a poharak koccanása mutatta az új év kezdetét.