A segítés vágya az, ami vezérli – A Pro Caritate díjas Vágvölgyi Éva mesélt pályafutásáról

Vágvölgyi Éva kisugárzása már az első találkozáskor megragadja az embert: valami gondoskodó figyelem árad belőle, ami nagyon is jól illik rég választott hivatásához.

Éva több mint húsz éve került az akkori székesfehérvári gyermekjóléti szolgálathoz, ahol családgondozóként kezdett tevékenykedni. Mára a Székesfehérvári Család- és Gyermekjóléti Központ részeként működő szolgálat (amely fehérvári hatáskörű) vezető családsegítője, s nemrég a szociális munka napja alkalmából Pro Caritate Albae Regiae díjat vehetett át.

Interjúnk alkalmával azt mesélte: az egykori egészségügyi szakközépiskolában (ma Bugát-szakgimnázium) érettségizett, majd ugyanott felnőttszakápolói végzettséget szerzett. Egy kedves tanára – aki a családsegítő központban dolgozott – ösztönözte arra, hogy jelentkezzen szociálpedagógusként főiskolára. Miközben tanult, már jelentkezett a fehérvári központnál, ahová föl is vették családgondozó munkakörbe 1998-ban. Azóta kisebb, de szintén a szociális szférán belül tett kitérőket leszámítva ez a munkahelye.

A munkában eltöltött kezdeti időszak nem volt könnyű, már csak azért sem, mert egyszerre kellett helytállnia a munkahelyen és a főiskolán is. Az első családlátogatások alkalmával megdöbbentő volt belelátnia emberek problémáiba, s testközelből szembesülnie azzal például, hogy valakinek nincs mit ennie, vagy nagyon elhanyagolt lakásban él.

– A kollégák segítettek feldolgozni ezeket a helyzeteket, ők osztották meg a tapasztalataikat. Felhívták a figyelmemet arra: azt nézzem, hogyan lehet jobbá tenni ezeknek az embereknek a mindennapjait. Ez visz előre, ez ad lendületet, így nem merülök el az adott problémában – mesélte Éva.

Családgondozóként veszélyeztetett helyzetben lévő gyerekek családját kellett felkeresnie, hogy közbenjárjon a veszélyeztetettség megszüntetésében. Egy 2016-os jogszabály-módosítás után összeolvadt a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, s Éva családsegítő munkakörben kezdett dolgozni, vezető 2017 tavaszán lett. Azóta elsősorban a kollégái szakmai munkáját irányítja. Ma már ügyfelekkel közvetlenül akkor foglalkozik, ha nagyobb tapasztalatot, szaktudást igénylő feladatról van szó. Az eredményesebb munkavégzés eléréséhez számos újítást javasolt. Éva erről úgy beszélt:

– Az intézmény vezetője támogatja a szemléletmódomat. Vallom: a professzionális munkavégzéshez elengedhetetlen a kollégák saját erőforrásainak a mozgósítása. Ha támogatjuk egymást emberileg és szakmailag, akkor sokkal sikeresebb lehet a gondozási folyamat is. Nagyon fontosnak tartom az önfejlesztést, mert ennek köszönhetően a hivatásunkban is jobban kiteljesedhetünk. Lelkileg megterhelő területen dolgozunk, ezért a rekreáció lehetőségét is biztosítani kell a kollégáknak, hogy fel tudjanak töltődni egyik napról a másikra.

A szolgálat szakmai egységében tavaly két és fél ezer ember fordult meg, ám ennél jóval szélesebb körben fejtenek ki szakmai tevékenységet. Minden korosztályt lefednek: a gyerekek, kisgyermekes családok mellett foglalkoznak válsághelyzetbe került kismamákkal, munkanélküliekkel, segítségre szoruló idős emberekkel. Az úgynevezett jelzőrendszer – vagyis azok a szakemberek, akik észreveszik és jelzik, ha egy gyermekkel vagy felnőttel gond lehet – nagyon jól működik, segít kiszűrni az igazán rászorulókat. E jelzőrendszerhez tartozik például a védőnő vagy az óvoda, az iskola, a rendőrség s azok az intézmények, szervezetek, amelyek napi kapcsolatban vannak a gyerekekkel, családokkal. A jelzés után családlátogatás következik, ekkor a családgondozók feltérképezik a helyzetet, megállapítják a problémát, és elindul a javulást segítő folyamat. Ez azért nem mindig könnyű helyzet, hiszen lehet némi ellenállás, ám Éva és munkatársai általában megfelelő hozzáállást tapasztalnak.

Mindez azonban a kollégán is múlik, fontos, hogy az adott szakember megfelelő empá­tiával kezelje a helyzetet, és el tudja fogadtatni magát.

Segítséget több formában adnak. Ha valaki anyagi válságban van, akkor megpróbálnak adományokat szerezni a számára, akár élelmiszer formájában. Történhet tanácsadás s a probléma megoldási lehetőségeinek átbeszélése adott ügy kapcsán, s van olyan is, amikor adminisztratív segítséget nyújtanak például kérelmek, nyomtatványok kitöltésében. Igénybe vehető a szolgálatnál pszichológusi tanácsadás, családkonzultáció, fejlesztő pedagógiai szolgáltatás. Egész évben kapcsolatban vannak adományokat biztosító szervezetekkel, a téli időszakban azonban különösen fontos a rászorulók segítése. Nyitva áll irodájuk a Sütő utca 12.-ben, ahová a hét minden napján – szerdán például 8–18 óra között – vihetők felajánlások. Ide tudnak bemenni azok az ügyfelek is, akiknek segítségre van szükségük, s akár teát, meleg ruhát, takarót kaphatnak.

Vágvölgyi Éva személy szerint megtiszteltetésnek vette a Pro Caritate díjat, ugyanakkor igen büszke a csapatára, az intézményre, hogy támogatja az általa képviselt szakmai utat és fejlődést. Ez számára is megerősítés.