Lesz-e mindenkorra elegendő lítium, palládium és hélium?

A földkéreg 0,002 százalékát kitevő lítium csupán kevés helyen, jellemzően Dél-Amerikában (Argentína, Chile, Bolívia) termelhető ki rentábilisan. A kitermelt mennyiséget azonban egyáltalán nem csak a megérkezni akaró jövő „zöld” autóinak működtetésére használja fel az ipar. A lítium fontos alapanyaga a gyógyszeriparnak, az ún. ütésálló üveg gyártásához is felhasználják, és a zsebünkben lévő mobiltelefonok aksijában is lítium van. A rendelkezésre álló, kitermelhető lítium mennyisége a becslések szerint negyvenmillió tonna; ez azért még több száz évig elegendő lehet, mindenesetre fogy. A lítiumnál aggasztóbb iramban fogyatkozik viszont a könnyű platinafémek közé tartozó, a platinánál is keményebb, ezüstfehér színű palládium.

A légszennyezettség ellen küzdő autókatalizátorok gyártásához használja fel a gépjárműipar. A Dél-afrikai Köztársaság a világ egyik legfontosabb palládiumkitermelője. Az országban dúló decemberi áramszünetek és termelésakadozás olyan jelentékenyek voltak, hogy önmagában ettől is megemelkedett a palládium világpiaci ára. A jelenlegi közel-keleti helyzet ezekben a napokban is emelte a fém árát. Most – nem tévedés – drágább, mint az arany! A világgazdaság évente több palládiumot használ el, mint amennyit kitermel. Ezért fontos a kiselejtezett katalizátorok újrahasznosítása.

A partiarcok hangját magasra emelő héliummal is érdemes beosztással bánni. Ki ne tudná, a héliumos léggömbök nemcsak azért jópofák, mert magasra szállnak, hanem azért is, mert a gázt belélegző emberek hangját röpke időre mókásra csavarja. No, az elektronikában, az orvoslásban (például az MRI-gépekhez), valamint az atomreaktorok működtetésekor is felhasznált héliumforrások nem újulnak meg, ezért is volt nagy horderejű felfedezés néhány éve a Tanzániában talált 1,5 milliárd köbméter héliumot rejtő kőzettani képződmény. Ezt vessük össze azzal, hogy héliumból évente közel negyedmilliárd köbméter fogy el világszerte!