Száztíz esztendeje az életre tanítanak – Szombaton van a cserkészet világnapja

A cserkészmozgalom alapötlete a brit hadsereg altábornagyának, Lord Baden-Powell of Gilwellnek jutott eszébe a búr háborúban szerzett tapasztalatai alapján. A lord 1907-ben szervezte meg az első cserkésztábort, így azt az eseményt tekintik a cserkészet megalapításának. A tisztelet jeléül a világ legnagyobb ifjúságnevelő mozgalmát megalapító altábornagy születésnapját, február 22-ét jelölték ki a cserkészet világnapjának. Mi, magyarok sem késlekedtünk sokat, ezért az angol példát követve három évvel később nálunk is megindult a szervezkedés, ám ezúttal nem a fővárosból vagy egy ahhoz hasonló, jelentős nagyvárosból indult azóta is tartó útjára a mozgalom, hanem a Délvidék egyik településéről. A magyar cserkészet kezdetét Nagybecskerekhez és Králik László tanár úrhoz köti az emlékezés.

Sosem fordítottak hátat a hazának

A Nagybecskereken tanító Králik László tanár úrban tiszteli minden magyar cserkész az eredetileg angol gondolat meghonosítóját, elindítóját. Az elhivatott pedagógus a helyi főgimnázium értesítőjében és a Torontál nevű helyi lapban már 1909-ben ismertette a mozgalmat, sőt, részletesen írt róla mint követendő példáról. A tanár úr a két írásműben a következő módon számolt be az iskolásoknak és az újság­olvasóknak:

„…Angliában próbálják azt a fontos iskolai kérdést megoldani, hogy a középiskolákban a szellemi művelés túltengésének gátat emeljenek, és többet törődjenek az ifjúság testi és erkölcsi nevelésével. Az egyesület tagjai 12–18 éves fiúk, akikkel szemben igen nagy követelésekkel lépnek fel. Meg kell nekik ismerkedniök az élet mindennemű követelményei­vel, kint kell nekik a szabadban tartózkodniok, meg kell tanulniok kunyhót építeni, fát vágni, tüzet rakni, sütni, főzni, csónakázni, kerékpározni, úszni, gyalogolni.

Embereket, állatokat megfigyelni. Meg kell tanulnia a higienikus életmód szabályait, testét mindenféle játékokkal és sportokkal edzenie kell stb. Mindezt az ifjak a szabad délutánokon, a vasár- és ünnepnapokon és a nagy szün­időben gyakorlatilag sajátítják el.” A Magyar Cserkészszövetség 1912-ben alakult, és ezt követően futótűzként terjedt a cserkészet Magyarországon, s csakhamar elismert helyet vívtunk ki magunknak a többi, ilyen mozgalommal bíró európai nemzet között. A fiatalok nevelésének ez a módja oly­annyira a magyar minden­napok része lett, hogy a negyedik világtalálkozót, cserkésznyelven dzsemborit 1933-ban már Magyarország rendezhette. A Gödöllőn tartott harmincezer fős rendezvényen jelen volt Baden-Powell és Horthy Miklós kormányzó is, miközben az ország akkori főcserkésze, a mozgalom első embere Teleki Pál későbbi miniszterelnök volt.

Persze, ahogy lenni szokott, a történelem viharai nem kímélték ezt a szervezetet sem, ezért a Tanácsköztársaság betiltotta, és csak 1919 szeptemberében alakulhatott újra. Addigra már kialakult a másik ifjúsági mozgalommal, az úttörőkkel az egyre mélyülő, elvi alapokon éleződő ellentét. A kormányzó kezdeti támogatása után romlott a helyzet, így a második világháború vége felé már nem volt olyan jó az angolbarát szervezet, mert a kormányzat a saját Levente- és Őrszem-mozgalmát támogatta, sőt, 1944-ben a nyilasok fel is oszlatták a cserkészszövetséget. A kommunisták sem támogatták őket, különösen azért, mert a vallási vonulat szerves része a cserkészetnek.

Nem léptek fel nyíltan ellene, hanem beépültek a legfelső vezetés szintjéig, és belülről bomlasztva kényszerítették térdre, illetve az úttörőszövetségbe való beolvadásra a cserkészeket. Nadrág, öv, ing, zöld nyakkendő, kalap – ebből áll a magyar cserkészek egyenruhája, és ingükre rávarrva virít a háromszögű Hungária-jelvény. Légy résen! – mondja a világ összes cserkésze, de persze mi ebben is hozzuk a magyar virtust, hisz van saját jelmondatunk is, a „Jó munkát!”, ugyanis naponta kell valakivel valami jót cselekedni.

A magyar cserkészek cselekedtek is, ugyanis alakulásukat követően világháború dúlt, a végén szétszabdalták az országot, de őket nem, mert valamennyi rabolt területen megalakultak a magyar cserkészszövetségek.

A politikai viharok sem döntötték ki az összetartó csapat sátrának cölöpét, és az emig­rációba kényszerülők sem fordítottak hátat bajtársaiknak, őket a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tömöríti. Nem feledik, hogy velük van az Erő, a Szabadság és a Győzelem, mert Istennek, hazának és embertársaknak tett fogadalmukat évente megerősítik.