A gyereket az önállósodásra kell motiválni abban is, hogy leküzdje a félelmeit

A félelem, a szorongás talán leggyakoribb formája gyermekeknél a sötéttől való félelem, s a teljesítményszorongás is elég jellemző iskoláskorban. A szorongás azonban valójában már a magzati kortól kezdve jelen van, mértéke pedig akkor szorosan összefügg az anya szorongásával. Az első nagyon meghatározó élmény e tekintetben a születés, ez óriá­si sokk a babának, ugyanakkor a megküzdési képesség is megjelenik – tudtuk meg Borsi Andrea gyermek- és ifjúságpszichológustól, sportpszichológus-jelölttől.

Innen kezdve aztán szinte folyamatos a szorongás, de ez bizonyos tekintetben és életszakaszokban normális (például szeparációs szorongás), ám ha már komoly jelei vannak, akkor azzal igenis foglalkozni kell. E jel lehet például a köröm rágcsálása, a viselkedés látszólag ok nélküli megváltozása, illetve furcsa félelmek emlegetése (például: ragasztótól, sampontól, tisztítószerektől). Utóbbi oka is egy mély szorongás valamitől, amit a gyermek kivetít ezekre a tárgyakra, anyagokra. Mindezek mögött nagyon sokszor a kielégítetlen biztonságigény áll. Ez származhat akár abból is, hogy a szülők sokat dolgoznak, s keveset van együtt a család, vagy abból, hogy nem jó az anya és az apa kapcso­lata. Az óvodásoknál igen jellemző a sötéttől, a haláltól, a szellemektől, a mesékben látott figuráktól, illetve egyes valós személyektől való félelem. Mivel ők még inkább a fantáziavilágban élnek, ezért a játékon, a meséken keresztül próbálják feldolgozni az őket ért ingereket, a félelmeket. Az iskolásoknál top téma a teljesítményszorongás, hiszen a szülők sokszor kimondva és kimondatlanul is elvárásokat generálnak. Pedig a gyermek nem mindig azért nem tanul jól, s hoz nem megfelelő eredményt, mert lusta, hanem mert például részképesség-zavaros. Létezik még a szociális szorongás is, amikor a gyermek fél a közösségben, tart az ismerkedéstől.

Na de mit tehet a szülő a különféle esetekben?

Andrea sötéttől való szorongás esetén azt javasolja: a szülő mindenképpen menjen be a gyermekhez éjszaka, nyugtassa meg, akár maradjon vele addig, amíg el nem alszik. Sőt, közösen eljátszhatják, hogy megküzdenek a szörnnyel, szellemmel. A második fázis már az, amikor a szülő megtanítja a gyermekét arra, hogy éjjel ő maga küzdjön meg félelme tárgyával. Ehhez különböző tárgyakat – például fiúknál kard, lányoknál kabalák – lehet igénybe venni, amelyekkel körbebástyázható az ágy. Az is eljátszható napközben egy gonoszt megtestesítő figurával, hogy a gyermek legyőzi azt, s ez az élmény aztán vele marad, éjszaka is bevetheti. Jó ötlet az éjszakai fény, a kislámpa is, ám ez általában nem elég. Kell a szülői jelenlét, ami ilyenkor normális, viszont az együtt alvástól jobb tartózkodni. Legyen inkább egy matrac a gyerekszobában, amire ilyenkor leheveredhet anya vagy apa. Teljesítményszorongás esetén Andrea először felméri, hogyan tanul a gyermek, van-e esetleg valami gond a módszerrel.

Figyeli az értelmet, az érzelmet, s a rajzok, egyéb eszközök révén jól látszik, hol lehet a gond, az elakadás.

Az is kiderül hamar, hogy a szülő mennyire támaszt irreális elvárásokat a gyermekével szemben. Sokszor az látszik, hogy a diákokat a saját izgalmuk, elvárásuk akadályozza meg abban, hogy jól teljesítsenek. Nagyon fontos az ilyen esetekben az önbizalom megerősítése! Az igen lényeges, hogy a gyerekeket motiváljuk az önállósodás irányába, vagyis ösztönözzük őket arra, hogy maguk oldják meg a problémáikat – tette hozzá Andrea. Aktuális szorongás napjainkban a koronavírus-járvány miatti félelem, ami a gyerekekben is megjelenik. Hiszen a híreket ők is sokszor hallják, akárcsak azt, miről beszélgetnek a felnőttek. S Andreánál korábban már több maszkos iskolás páciens járt. E rendkívüli helyzetben próbáljuk oldani az amúgy is meglévő szorongásokat, ne keltsünk bennük még nagyobb félelmet. A szülők mindent magyarázzanak el nyugodtan, a gyermek életkorának megfelelően, s törekedjenek arra, hogy ne csupán a negatív információkat mondják el nekik, hanem sok pozitív megerősítést adjanak, akár a gyógyulásokról.