Gondban a székesfehérvári turizmus, a szállodák?

A gondolat Ritter Judittól, a Szárcsa Hotel és Étterem ügyvezető igazgatójától származik, aki a 29 éve megalakult szálláshelyet már 26 éve vezeti. Hangja enervált, amely érthető is: soha nem látott lemondási hullámot tapasztalnak, s az is előfordul, hogy a foglalást megtartó vendégek egyszerűen csak nem érkeznek meg a kijelölt időpontban.

– Még csak hasonlóra sem emlékszem – tekintett vissza a szállodavezető –, hiába történt meg a szeptember 11-ei terrortámadás, tört ki az izlandi vulkán vagy a délszláv háború, érkeztek más vírusok vagy ért el bennünket a 2008–2009-es válság, ennyire prompt és kilátástalan még sosem volt a helyzet – taglalta. A március 7-ei hétvégén ugyanis még semmi jele nem volt a tömeges lemondásoknak, a foglalások szó szerint egyik napról a másikra zuhantak be még a múlt hét elején.

– Székesfehérvár a turizmus szempontjából speciális helyzetben van: a városban működő cégek miatt a helyi szállodák egy részében hétköznap is jelentős a forgalom, hiszen itt szállnak meg a külföldi vendégek. Ezért is alakult ki a mostani katasztrófahelyzet: az utazásokat és így a szállodai tartózkodásokat a cégek állították le először, de a sportturizmus és a diákcsoportokat érintő utazások is megszűntek ebben a helyzetben – világított rá a problémára Ritter Judit. Emellett az öt-tíz-húsz fős céges meetingeket is lemondták, lényegében megszűntek az üzleti ebédek, vacsorák, s bár a mögöttünk hagyott hétvégén azért akadt még néhány látogató, a belföldi vendégek java is lemondta foglalását. A kezdeti 60–80 százalékról most 70–90 százalékra nőtt a visszamondások aránya. S bár a Szárcsa Hotelt a nagyobb rendezvények lemondása éppen nem érinti – mert a közeljövőben nem volt ilyesfajta foglalásuk –, Ritter Judit úgy tudja, máshol ez is nagy gondot jelent.

Az információ pedig első kézből érkezett hozzá, hiszen legelőbb múlt kedden „válságmegbeszélést” tartottak, amelyen a székesfehérvári vendéglátóhelyek képviselői vettek részt és tanácskoztak. Itt hangzott el az is: nemcsak a szálláshelyek, de az utazási irodák, a rendezvényszervezők és az éttermek is gondban vannak. Egyszóval az egész turisztikai iparág. Az egybegyűltek – egy kivétellel egyhangúan, aláírással jelezve – külső segítséghez fordultak: levélben arra kérték a megyeszékhely polgármesterét és jegyzőjét, hogy tekintsen el a hétfői adófizetési határidőtől, az illetékek (építményi, iparűzési adó) befizetését halaszthassák el legalább egy fél évvel. Legutolsó információink szerint az önkormányzat gyorsan reagált, az indítványozók pozitív választ, segítséget, támogatást kaptak. Ehhez azonban a kérvényt mindenkinek egyedileg kell, kellett benyújtania.

A Szárcsában vészintézkedéseket vezettek be a cégen belül, amit az indokolt, hogy az elmúlt években bér- és árbevétel-növekedés volt, amely miatt magas lett a bérköltség. A dolgozóknak pedig vendégek híján is fizetést kell adni. Éppen ezért a munkavállalók csökkentett munkaidőben dolgoznak, eltörölték a túlórát, a kisegítő dolgozókat és a nyugdíjasokat egyelőre nem hívják, átszervezték a munkaidőket, s valószínűleg tovább csökkentik majd a munkaórákat. Emellett a beruházásokat is leállították. – Percről percre figyeljük a híreket, mást nem nagyon tehetünk. Furcsa, hogy mára az lett a célunk, hogy megmentsük azt a vállalkozást, aminél eddig minden évben a fejlesztés volt az egyedüli cél. Most a túlélésre játszunk – hangsúlyozta Ritter Judit. Hozzátette: – Az emberek, akik szállodába, panzióba, moziba járnak, munkahelyeket tartanak életben...

Kerek Péter, a Best Western Plus Lakeside Hotelt is üzemeltető Accent Hotels stratégiai igazgatója megerősítette: ugyan eddig jó évük volt, az utóbbi időszakban beszakadt a piac. A LakeSide is az üzleti részt érzi meg igazán: mivel profiljuk a várost övező és az itt tevékenykedő nemzetközi cégek corporate szegmensére épül, forgalmuk nagyon visszaesett, szinte teljesen leállt. A mostani időszakban a vendégek és a dolgozók biztonságát tartják szem előtt: a szálloda közös területein gyakrabban fertőtlenítenek, a személyzeti területeken pedig folyamatos a tájékoztatás és a dolgozók tréningjei arról, miként figyelhetnek jobban a személyes higiéniára.