Fejér megyében született volna a híres krónikás?

Ismerős kezdősorok ezek: Tinódi Lantos Sebestyéntől származnak, akiről tudjuk, neve a kornak megfelelően árulkodó volt. Vagyis abból kitalálható, mivel foglalkozott, s ő maga honnan származtatható. Egyszerűnek tűnik hát a válasz arra a kérdésre: hol született Tinódi? Tinódon – vágjuk rá. Azt azonban bonyolultabb megválaszolni, ilyenkor melyik Tinódról beszélünk.

Sárbogárd városa a 19. században jött létre, több történelmi múltú település egyesüléséből: ezek a többi között Bogárd, Tinód, Töbörzsök, Szentmiklós és Lók. A polgári családba született Tinódit éppen ezért ide, valamint a Baranya megyei Rózsafa melletti egykori Tinód településhez kötik, amely mellett érvként szól, hogy a dalnok iskoláit Pécsett végezte, első fennmaradt műve pedig Dombóváron keletkezett. Többen mégis úgy vallják, Tinódi a Fejér vármegyei település szülötte. Valószínűsítik, hogy kezdetben vitézi pályára állt a környéken híres-neves Török Bálint magyar főnemes, hadvezér szolgálatában, aki tudvalevő, hogy a többi között a szintén mezőföldi Enyinghez kötődik, több szálon is (a legfőbb, hogy ő birtokolta az 1500-as években még Veszprém vármegyéhez tartozó Enyinget).

A településen éppen ezért szintén fellelhető Tinódi neve: azt a református általános iskola viseli, illetve annak udvarán egy emlékkő is található.

Az Arcanum digitális tudásbázis egyik cikke szerint nagy érv Tinódi sárbogárdi születése mellett a dalnok nemesi származása. Ez utóbbit bizonyítja az az írásos emlék, miszerint Tinódinak „joga volt otthonától távol szolgálatba állani (lásd: az enyingi szolgálat – a szerk.); az, hogy élete nagy részét az országban szabadon szerte bolyongva tölté ”. Ráadásul a „Sárbogárddal tőszomszédos s ma már ezzel eggyé vált helység (Tinód – a szerk.) nemesi birtok volt a török hódoltság előtt is”, míg a harmadik származási helyként felmerült Bihar megyében egy 1466. évi adóösszeírásban is szerepelt Thynold soha nem volt nemesi birtok. Ezt Lipszky János huszártiszt, térképész repertóriuma is alátámasztja, ahol a Bihar megyei települést pagusként (alárendelt közigazgatási egység), a Fejér vármegyeit pedig praediumként (szabad nemesi birtok) említi.

Továbbá nem közvetlen, de erős bizonyítékként szolgál Tinódi megyei kötődésére, hogy a dalnok Kassára vonulva a polgári jogot – melyet akkoriban nem volt könnyű „elérni” – a város főkapitánya, Czeczey Lénárd segítségével szerezte meg. Szintén beszédes a név: a várkapitány a közeli Czecze helységből származott, ahol elődei már a 13. században ismertek voltak. Valószínűsítik, hogy ez a közeli szomszédság hozhatta össze végül Kassán Tinódit és Czeczeyt, s hogy a 16. században élt dalnok ennek is köszönhette elnyert polgári jogát és tekintélyét. Sárbogárdon egy utca és az emlékezet őrzi Tinódi Lantos Sebestyén nevét.