A dinnyési tagóvoda izgalmas és egyedülálló kísérleti projektben vesz részt

Izgalmas, nemzetközi szinten is egyedülállónak számító kísérleti projektbe fogtak a Virtuális Erőmű Program (VEP) szakemberei idén nyár elején: arra kíváncsiak, vajon környezettudatosabban, a fenntarthatóságot szem előtt tartva élik-e mindennapjaikat azok a gyerekek, akiknek az életébe játékok, foglalkozások formájában építik be az erről való tudást. A „Korosztályokon Keresztül a Környezetért” elnevezésű kísérleti, oktatásszakmai program egészen középiskolás korig kíséri a mostani óvodásokat, majdani fiatalokat, s közben folyamatosan mérik, hogyan épül be mindennapi életükbe az átadott tudásanyag.

Környezeti nevelés és hagyományőrzés – egyaránt fontos célok

A programot ­nemzetközi mintaprojektnek szánják, támogatja az Innovációs és Technológiai Minisztérium is, s a terv az, hogy a későbbiekben kiterjesztik térségi, majd országos szintre. De hogy hogyan is jutottak el egy kisvárosi óvoda tagóvodájába, arról Paulikné Horváth Anna tagintézmény-vezető mesél; Gyarmatiné Balogh Eszter óvodapedagógussal ketten viszik a projektet az intézményben. – A program egyik oszlopos tagja jól ismeri az óvoda működését, s tudja, hogy a néphagyományőrzés mellett a környezeti nevelés a másik kiemelt terület nálunk – fogalmaz a tagintézmény-vezető. A dinnyési óvodában tehát egyébként is a napjaik része volt a fenntarthatóság üzenetének továbbítása, így kapcsolódott össze a program és az óvoda. Kis, családias intézményről van szó, melyben három csoportnyi gyermeket nevelnek a mindennapokban. A nyár elején, a járvány után ismét sok gyermek érkezett hozzájuk, így el is indulhattak a foglalkozások. – Hat alkalomból áll a projekt, melyekre délelőtt, a napjukba illesztve kerül sor. A végén lesz az úgynevezett „visszamérés”, amikor összehasonlítjuk, mi a különbség a kísérleti és a kontrollcsoport gondolkodásmódja között, mennyire voltak sikeresek a foglalkozások. Természetesen a szülők beleegyezésével zajlanak a foglalkozások, vegyes életkorú gyermekek bevonásával.

Az első foglalkozásra egy hónapja került sor, s majd augusztusban folytatódnak. – Van például egy mese, amely az erdőben élő állatokról szól. A szereplők észreveszik, hogy valakik szemetelnek az erdőben. Megbeszéljük, miért nem jó ez, miért kell összeszedni. Ezután játszunk a gyerekekkel – hoz példát a foglalkozásokra a tagintézmény vezetője, aki kolléganőjével izgalmas játékokká formálja a kísérletet: – Például eldugtunk szemetet a teremben, mondván, a kismanók rosszalkodtak, s ezt kell összeszedni. Szétválogattuk a szemeteket alapanyag szerint, s közben beszélgettünk arról, hogy ezt újra lehet hasznosítani. Ugyanezt kártyákon is megcsináltuk. Azt szeretnénk bennük erősíteni, hogy a mindennapjaik során ne szemeteljenek, ne hagyják szanaszét a kidobandó dolgokat, szedjék össze, vigyék magukkal – sorolja Paulikné. Legutóbb a válogatás témaköre volt soron, ami nehéz feladatnak bizonyult a kicsik számára, de együtt megoldották. Minden alkalommal kapnak a játékhoz illeszkedő színezőt is, amit hazavisznek – így otthon is foglalkozhatnak a témával.

– Nagyon élvezik ezeket a foglalkozásokat a gyerekek, már most látjuk, hogy maguktól is sokat beszélnek róla, érdeklődnek, hogy mikor folytatjuk – mutat rá a kezdeti sikerekre Paulikné Horváth Anna tagintézmény-vezető. Ennek a kísérleti projekt­nek a célja tehát nem az, hogy a lexikális tudást erősítse a gyerekekben, hanem hogy észrevétlenül építsék be a mindennapjaikba a környezettudatos gyakorlatokat. Egyedülálló a program abban is, hogy hosszan tartóan, több korcsoportot érintve vizsgál, majd pedig ellenőriz és visszakövet. – A módszertanunk arra épül, hogy minden folyamatnak, amelynek a gyermek aktív részese, a kimenetelét is megértse és elfogadja majd – hangsúlyozza Oletics Zoltán, a kísérleti program egyik vezető szakértője.