Ferenczi-Konrád Krisztina büszke rá, hogy csak hazait találni a kis bicskei boltban

Ferenczi-Konrád Krisztináék évek óta epret termesztenek, az idén sajnos elfagyott a teljes termésük. Az agrár- és vidékfejlesztési szakember, háromgyermekes édesanya mindig töri a fejét szakmában és családban – elméletileg és gyakorlatilag is. A koronavírus miatti megszorítások idején összeszedte a kicsiben monokultúrás termelők „beragadt” termékeit: uborka, retek, saláta, s kiszállította az otthon tartózkodó családoknak. Gyorsan népszerű lett e forma, s megnyitották családi vállalkozásban, a férje, Ferenczi József vezetésével a Magyar kamra nevű kis boltot Bicske forgalmas útján. Csakugyan minden magyar eredetű benne, a lekvártól a kézműves készételen át a krumpliig. Nem melldöngetésből, hanem mert Krisztina szerint a hazai termékek és előállítóik támogatása fontos, a multikkal úgysem lehet versenyezni, de nem is kell erőlködni. Ez más. Most ők a tradicionalitással korszerűek.

A bicskei Aranka malom lisztjét bicskei gazdák búzájából őrlik, az etyeki tehénsajt Ödön-majorból származik, az óbaroki tojás mindig friss, a tiszaörsi kézműves cérnametélt kicsit messzebbről való – de Trianon óta mi van messze Magyarországon? Jó, parajdi sót is árulnak… Az Agrárminisztérium honlapján lelt rá a Küngösön készített bicskeszörpre, kisbetűvel írandó, hiszen tájnyelven a bicske vagy bücske a csipkebogyó neve. Itt a helye Bicskén. Vecsési savanyúság, szerencsi csokoládé, honi bor és csíki sör, zsámbéki pékáru, s a zöldségek-gyümölcsök is hazai földben teremtek: a görögdinnye is magyar. Lebomló a műanyag zacskó, Dévaványán varrja egy ügyes asszony a textiltáskákat, újrahasznosított anyagokból a szatyrokat. A piros pöttyös bögre s a kisúrolt fateknőben kínált tök a családi vállalkozás üzleti filozófiáját tükrözi – kamra ez, és nem nagy raktár. Az este megmaradt kenyeret, kiflit, kalácsot Józsefék kiteszik egy dobozban az üzlet elé. Elviszi, akinek szüksége van rá.