Amikor drón méri a testhőt – A seregélyesi általános iskolában kipróbálták, működik-e a rendszer

Miután a drónok kamerákat kezdtek magukon hordani, várható volt, hogy előbb-utóbb a hőkamerák is részükké válnak. Ezekről az eszközökről általánosságban elmondható: pontosságukat nagy mértékben befolyásolja a propellerszél, így a megfelelő kalibráció elengedhetetlen. Pál Károly szakértő az eddigiekhez hozzátette: a hőkamerák nemcsak testhő mérésére, de épületekhez kapcsolódó termodinamikai felmérésekhez és termikus kölcsönhatással járó szennyezések megfigyelésére is alkalmasak. Az árazásukat tekintve már az olcsóbbnak mondható hőkamerák is egészen drágának titulálhatók, 100–200 ezer forintnál kezdődnek. Alapvetően nem gondolnánk arra, hogy ezeket iskolákban vessük be, mégis van rá példa!

– Ahol egyéb megoldási lehetőség létezik, nem biztos, hogy a hőkamerás drón a legolcsóbb, leghatékonyabb mérési eszköz. Egy alsó-középkategóriás hőkamerával ellátott gép például nem feltétlenül szolgáltat pontos adatokat. Sőt, mindenképpen érdemes utólag egyesével is megmérni a célszemélyeket! A drón egyszerre 10–15 embert vizsgál. Ennél a mennyiségnél már kitűnik, ha valakinek a többieknél magasabb a testhőmérséklete – pedzegette a szakértő. Hozzátette: ez a módszer akkor működhet igazán, amikor a gyermekek az udvaron vannak; ugyanakkor egy fizikai megterhelés (szaladgálás) miatti testhőnövekedés is befolyásolja az adatokat.

Az elméletet pedig a gyakorlat követte, csütörtökön ugyanis a Seregélyesi Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola reggeli gyülekezője során az első tesztvizsgálatokat is lebonyolították.

– A légi rendszer a kiemelésre alkalmas, ami azt jelenti, hogy több, megközelítőleg egyforma hőmérsékletű alany közül ki tudjuk szúrni azt, akinek a hőmérséklete magasabb, mint a körülötte lévőké. Seregélyesen a teljes alsós évfolyamot vizsgáltuk, és a mérés során magasabb testhőmérséklettel rendelkező gyermeket nem találtunk. Ezt követően kézi hőkamerával is ellenőriztük őket, először kalibrálás nélkül, majd 36,5 Celsius-fokos középértékre kalibráltan. A végeredmény a valódi testhőmérséklettől fél fokos eltérés volt. Mivel ezek az eszközök nem tudnak 100 százalékos bizonyosságot adni, ezért további vizsgálatokat fogunk elvégezni infravörös fényen alapuló mérésekkel, melyek tökéletesen pontos értékeket kell, hogy mutassanak – mondta el lapunknak a tesztet is végző Double Ring Wings csapat vezetője, Pál Károly.

A nap folyamán a szakember segítségére volt a csapat társtulajdonosa, hazánk első női drónpilóta-oktatója, Szaniszló Mónika, aki arra a kérdésünkre, hogy miként élték meg a gyerekek a vizsgálatot, hatalmas mosollyal az arcán annyit mondott, hogy frenetikusan, amint felemelkedett a drónnal, rögtön körbe is vették a diákok, akik izgatottan integettek a gépnek, nagyon tetszett nekik a dolog.