2020.09.23. 14:00
Csak a perkátaiakon múlik
Kedden adtunk hírt róla, hogy Perkáta polgármestere, Somogyi Balázs és alpolgármestere, valamint az egyik képviselő lemondott, és távozott a testülettől. A perkátai történetnek és a mögötte meghúzódó jelenségnek néztünk utána, figyelembe véve, hogy mi szolgálhatja egy település lakóinak érdekeit.
Buborékfutball Perkátán, de itt legalább egyenlőek az esélyek
Fotó: Kricskovics Antal / Fejér Megyei Hírlap
A jelenség
Tettünk kísérletet arra, hogy a lemondott polgármestert kifaggassuk, de időt és levegőt kért. Időt, mert megítélésünk szerint egy Perkáta méretű településen nehéz feldolgozni a szándékos ellehetetlenítést. Levegőre azért is szüksége lehet a leköszönt polgármesternek, mert fullasztó és érthetetlen a gyűlölet. Tizenegy hónap telt el úgy, hogy csak azért nem fogadott el a testület semmit, hogy a polgármestert ellehetetlenítsék – senkit nem érdekelt a perkátaiak érdeke, a település esetleges fejlesztése. Vesszen minden, ami nem a baloldalról jött, jön!
És ez nem perkátai sajátosság, ezt tette, teszi az ellenzék Pázmándon is, de országos trend, hogy ahol kormánypárti polgármester van ellenzéki testülettel, ott mindent bedarálnak, csak pusztuljon a településvezető.
Dunaújváros
Maradjunk Fejér megyében! Gigászinak nem mondható metropolisz Dunaújváros, de méretei miatt szinte természetes az országos politika tobzódása a városban. Tisztán ellenzéki városvezetésről beszélünk, határozataikat gyengécske ellenállás mellett hozzák meg. A dunaújvárosi képviselők úgy döntöttek, nem kérnek kívülről a városfejlesztésre, sorra állították le a beruházásokat vagy azok tervezését. Kis Budapestet játszanak, pedig lehet, hogy tanulhatnának Botka Lászlótól, aki képes a tisztességes baloldaliságot képviselni, és számára a szegedi emberek fontosabbak, mint az elmebajos pártcsatározások. Így aztán kőkemény kritikákat is kimondva megállapodik a kormánnyal, és pályázatokon nyer el jelentős összegeket. Sajnos ezt a DK megmondója nem engedi a jobbikos Újvárosban, így a Duna-parti város lakói azt kapják, amit a pártharcok megellenek nekik.
Az ember a fontos
A kisebb városoknál lényegesen konszolidáltabb a helyzet. Adony vezetése számára az adonyiak számítanak, ezért mindent elkövetnek, hogy kormányzati forrásokhoz jussanak.
Rácalmás, Nagyvenyim, de már Velence sem ugrik el a központi segítség elől. Utóbbi ugyan leállásra kényszerítette az uszodaépítést, de lassan meghonosodott a tóparton, hogy nem ördögtől való az esetleges együttműködés a kormányzattal. És sorolhatnánk a nem kimondottan kormánypárti kis településeket, ahol nem fáj pályázni, a pályázatot elfogadni, és a saját lakóinak életén segíteni. Vitathatatlan, azok a települések vannak nagyon nagy többségben, ahol nem ették be magukat a kártékony pártideológiák, és az ember mellett az építkezés a legfontosabb.
Vissza Perkátához
Sajnos Perkátán a leköszönt polgármester hiába akart bevételt hozó turizmust, a kastélyfelújítás küllői közé botot nyomtak az ellenzéki megmondók, akik annyira zöldek országszerte, de éppen Perkátán nem akarnak látni naperőműparkot, hát annak fejlesztését is megakadályozták. És sorra jöttek a gáncsok, az akadályok. Ugyanazt csinálják, mint Pázmándon. Ezek a fenyegetőző, anarchista figurák szinte biztos, hogy nem a települést és annak népét szolgálják, hanem azt a beteg és hibás világnézetet, miszerint minden jó, ami rossz.
Év elején időközi országgyűlési képviselő-választás volt a dunaújvárosi körzetben, amikor az akkor induló, később mandátumot nyert Kálló Gergely így hívta fel a figyelmet a magukat függetlennek nevező baloldaliak érdekében: „Egyet mindenképpen megígérek: a Fidesz megtanulja majd mind a kilenc település nevét, Ercsi, Perkáta, Kulcs, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Iváncsa, Nagyvenyim, Adony és Dunaújváros nevétől lesz hangos a parlament, ha győzök.” A Demokratikus Koalíció jobbikos tagozatának képviselője biztos telekiabálta már az Országgyűlést, de Perkáta csak akkor lesz képes felemelkedni, ha a káosz elmúlik, s a köd felemelkedik. Ez nem Kállón múlik, hanem a perkátaiakon.
Tiszta vizet a pohárba
Időben közeli az etyeki történet is. Ott sem igazán jöttek ki a kormánypártok és az ellenzék képviselői, de vitathatatlan, hogy a megye északi településén a hatalom képviselői számára az etyekiek számítottak és nem a pártvezérek. Etyeken lemondott a polgármester és feloszlatta magát a testület, ezt megszavazta minden képviselő. Tiszta vizet akartak a pohárba – ellenzék és kormányoldal egyaránt. Erre sajnos esély sincs a kállói birodalom Perkáta nevű helyén.