Országutak a felhők között – Hozzáláttak a légi irányítási rendszerek felújításához

Szilády Dezsőtől kérdeztük, hogy ez irányítja az utasszállítókat, a katonai és a sportgépeket, azaz mindent?

– Így van, ezen belül működik a honvédség is. De ez tíz éve naponta 24 órán át állta a sarat, amely óriási terhelést jelentett a hardver és a szoftver berendezéseknek egyaránt. Az eltelt évtized alatt ezt a légi navigációs rendszert tulajdonképpen a mai felgyorsult világ le is amortizálta, hiszen időközben újabb és újabb kihívás elé állította a rendszert az élet. Mivel a járvány miatt a légi forgalom az egész világon jelentősen lecsökkent, a döntéshozók szerintem ezt az időt választották ki ahhoz, hogy jóval kisebb légtérterhelés és kockázat mellett újítsák meg a rendszert. A magyar légi irányítás a tartalék berendezésekre áll át, és megindul a munka.

Hogyan kell elképzelni ezt a munkát? Mit jelent mindez a részletekben?

– A munkaállomásokat is korszerűsítik, ötvenöt ilyet alakítanak ki. Nagyon fontos, hogy a számítógépes rendszereknél a kiberbiztonságra is gondolni kell, a legkorszerűbb szoftverek lesznek telepítve az irányító munkához.

Ha mi itt repülünk, a megyében, akkor miként, milyen technikai eszközzel észlel bennünket a légi irányítás?

– Magyarország több pontján vannak radarállomások, a legfontosabb talán ezek közül az, amelyik a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren és a Kőris-hegyen található. A radarállomások jelei lefedik az egész országot, sőt, a határokon is túlnyúlnak. A jelek egy képernyőre érkeznek, mintegy „összeadva”. De a fejlesztés nem erről szól, mert bár radar­állomások építése is szerepel a tervekben, ilyen része most nincs ennek a felújításnak.

Kik kötelesek bejelentkezni a légi irányításnak? Hol a határ?

– A földfelszíntől számítva különböző magasságban különböző légterek vannak kijelölve. Négyezer lábig a repülés kötetlenül történhet, nem igényel bejelentést, repülési terv leadását, de ilyen magasságban is be kell tartani a vonatkozó előírásokat. Hiszen vannak tiltott légterek, olyanok, amelyek csak bizonyos időszakokban vannak nyitva… Én a pilótáinknak mindig azt javaslom, hogy ha repülnek, azt magasságtól függetlenül mindig repülési terv leadása mellett tegyék, hiszen ez biztonságot jelent nemcsak számukra, de minden más repülőeszközt irányító számára is. Ez nem nagy ügy, ma már telefonról is le lehet adni egy repülési tervet. Négyezer láb felett már különböző előírások vannak arra vonatkozóan, hogy milyen berendezésnek kell meglennie a repülőgép fedélzetén, s vannak olyan légterek, ahová ezek nélkül nem is lehet berepülni. A kezdődő felújítás elsősorban a nagy magasságon közlekedő utas- és teherszállító gépek miatt fontos, hiszen hazánk felett normális körülmények között, azaz nem járványhelyzetben hatalmas a légi forgalom.

Emlékszik olyan esetre, amikor veszélyes helyzetből segítette ki a légi irányítás?

– Már jártam úgy, hogy négyezer láb alatt repültem, ahol ezt nem műszerek alapján, hanem szemre hagyatkozva kell megtenni. Naplemente felé haladva a látás igen korlátozott volt, és a repülésirányító figyelmeztetett a keresztező forgalomra. Süllyedést kértem, mert nem láttam a gépet egyetlen pillanatra sem, úgy történt meg a keresztezés. Biztonsággal folytattam az utamat, de ehhez szükség volt a rendszert irányító szakember közreműködésére, nélküle akár tragédia is bekövetkezhetett volna.