2020.11.22. 07:45
Kevesebb élelmiszert pazarolunk újabban
4 fős magyar család évente 50 ezer forint értékű olyan élelmiszert dob ki, amelyet feleslegesen vásárolt.
Évente 300 ezer tonna élelmiszert dobunk a szemétbe Fotó: Shutterstock
Így évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik hazánkban, ami évente 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot jelent fejenként.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak – erre hívta fel a figyelmet a hivatal jelentésében. (Az ENSZ kezdeményezésére az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napját idén szeptember 29-én tartották meg első alkalommal.)
Hazánkban először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, immár 165 háztartással. Az új adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kilogramm élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kilogramm/fő/év mennyiséggel.
A 4 százalékos csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése csaknem 16 százalékos volt. Igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.
Nem változott azonban az élelmiszer-hulladék összetétele: a keletkező mennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik, azaz keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. Tényleges pazarlásunk így tehát fejenként 32-33 kilogramm évente.
Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Mindez azt mutatja: még bőven akad tennivalónk a környezettudatosságunk fejlesztése terén.
A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Ez idáig hazánk az egyetlen ország a kelet-közép-európai régióban, ahol egyáltalán felmérés készült e témakörben. A közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd adataikat, 2020-tól ugyanis minden uniós tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése.
A mostani kedvező, azaz csökkenő tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. A vírushelyzetben is a tudatosságot tartsuk szem előtt a készletek összeállításakor, vásárláskor, és az élelmiszerek felhasználásakor egyaránt!
Vásárlásaink ugyan az elmúlt hónapokban valamelyest visszarendeződtek a járvány megjelenése előtti megszokott mederbe, de most ismét kevesebb alkalommal járunk élelmiszerüzletbe, viszont akkor jelesül többet vásárolunk.