Corvin János földi maradványai jelenthetik a kulcsot Mátyáshoz

„Halomba hányt csontok közt válogat / a régész és az embertan tudósa: / keresgélik a volt királyokat, / A kegyelettel szüntelen adósa / a napról napra növekvő utókor / a közös sírba kevert régieknek: / a királyoknak s köröttük a kóbor, / hazára itt talált idegeneknek.” Hegedűs Géza A fehérvári csonthalom című 1984-es versére Hankó Ildikó Királyaink tömegsírban című könyvének elején találtunk. Jól mutatja, adósok vagyunk a kegyelettel őseinknek, régi uralkodóinknak, ezért szükséges rendületlenül kutatni múltjukat, történetüket.

– Fény derülhet a Hunyadi-család származására. Corvin János horvátországi sírjának a Magyarságkutató Intézet általi feltárásával archeogenetikai vizsgálatnak vethetjük alá Hunyadi Mátyás fiának földi maradványait. Ennek nyomán nem csupán a család eredetét övező kérdésekre kapunk válaszokat, de beazonosíthatjuk a székesfehérvári királysírban fellelt csontok közül Mátyás király maradványait. A magyar történelem egyik legnagyobb uralkodója végre méltó nyughelyre találhat! – olvasható Kásler Miklós közösségi oldalán egy friss bejegyzésnél, amely egy a horvátországi, lepoglavai pálos kolostorban rögzített videót vezet fel.

– Itt állunk az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok gyönyörű, gótikus, középkori templomában, ahol barokk oltárok díszítik a teret – mondta Kásler Miklós a videóban. – Az itt-tartózkodás magyarázata az, hogy itt temették el Corvin Jánost, Mátyás király természetes gyermekét – folytatta.

A miniszer kifejtette, ha a tudósok meg tudják határozni Corvin János jellegzetes, csak a férfiak között öröklődő génszakaszát, az úgynevezett haplocsoportját, akkor ezen eredmény birtokában beazonosíthatóak lesznek Mátyás király csontjai, amelyek Fehérváron vannak, az osszáriumban; más csontok között.

– Össze lehet rakni a csontvázat, és el lehetne temetni Mátyást ott, ahol nyugodni akart. Egy nemzeti kegyhely dísze lehet – fogalmazott a videóban Kásler.

Hankó Ildikó említett könyvében olvashatóak szerint, az 1490. április 6-án, Bécsben elhunyt Mátyást Székesfehérváron temették el. Átmenetileg a templom közepére helyezték, mert sírkápolnája halála idejére még nem készült el.

Lapunknak még 2017 májusában adott nyilatkozatot Kásler Miklós, még az Országos Onkológiai Központ főigazgatójaként: – Mátyás holttestét Bécsben heteken keresztül rohadni hagyták. Koporsóját, a bűzt enyhítendő, belülről bekátrányozták. A csontokon nem kizárt, hogy kátránynyomokat lehetne kimutatni – mondta lapunknak immár közel négy éve a professzor.

– Az én vízióm az, hogy a magyarságnak is legyen egy nemzeti panteonja, mint annyi más népnek Európában, s ez nem lehetne máshol, csak Székesfehérváron. A nemzeti identitás szempontjából mindennek rendkívüli jelentősége volna – mondotta volt Kásler Miklós.