Megújult a főhajó héjazata

2021.01.18. 17:30

Folytatódott Enyingen a református templom felújítása

Valóban Török Bálint építtette a templomot? – barangolunk Iván Géza református lelkésszel a templomkertben. A protestáns főúr köztéri emlékoszlopát 1992-ben, a templom építésének 200. évfordulóján avatták.

V. Varga József

Iván Géza református lelkipásztor a folyamatosan megújuló református templomban Fotó: V. Varga József /FMH

– Jól hangzana, de annyira nem régi a templomunk. A jelenlegi templomdombon és körülötte állt Enyingi Török Bálint földvára, feltehetően benne egy kisebb várkápolnával. Az enyingiek 1540-ben fogadták be a reformációt, a jelenlegi a harmadik templomunk, amelynek építését 1792-ben fejezték be – mondja Iván Géza. – A 19. század derekára viszont a szorgalmasan templomba járó enyingiek templombővítésbe kezdtek, mert kinőtték a régit. A kétszintes oldalhajóval 1846-ban készültek el – ezt ma kistemplomnak hívjuk. Hajdú Zoltán lelkész elődöm vezetésével 2000-ben felújították, és egy fűthető kistemplomot alakítottak ki benne. Télvíz idején itt tartunk istentiszteleteket, melegebb időben pedig a főhajóban.

Már újból tartanak istentiszteleteket?

– A szabályok szigorú betartásával. A 65 év felettiek a kistemplomon, a fiatalabbak a főbejáraton keresztül közlekednek, maszkban vagyunk, minden második padba ülünk, és betartjuk a kellő távolságot.

Mikor történt az utolsó felújítás?

– A második világháború óta eltelt időben minden nemzedék szervezett felújítási munkákat. A szétlőtt tornyot rögtön a háború után újjáépítették, de az eredetihez képest annyira más stílusban, hogy néhány éven belül lebontották, és az eredetihez hasonló külsővel, de pár méterrel alacsonyabban építették újjá.

Iván Géza református lelkipásztor a folyamatosan megújuló református templomban Fotó: V. Varga József /FMH

Ezek szerint nem úgy néz ki, mint az eredeti?

– Pontosan. A korabeli képeslapokon még látszik a toronyóra, ami a zsalugáterek és a toronysisak között foglalt helyet. A toronyfelújítás után három, mészkőből egy darabban kifaragott oszlopfő fennmaradt a padláson, a törmelékek alatt – ezeket a mostani felújításkor találtuk meg. A hetvenes években Csuka Lajos lelkészsége idejében új, és akkor korszerűnek számító palafedést kapott a templom, bádogfedést pedig a torony sisakja. 1992-ben, immár Hajdú Zoltán lelkész vezetésével, a templomépítés bicentenáriumára a belsőt újították fel, 2000-ben a kistemplomot, az emeleti részén kiállítóteret kialakítva. 2015-ben az oldalhajó összedőlés előtt álló tetőszerkezetét, egy év múlva pedig a betlehemi csillagot egyre kevésbé tartó császárfát és a toronysüveget újította fel a gyülekezet. Utóbbi két munka Varga József helyi kőművesmester keze munkáját dicséri.

Tehát nem az elmúlt évtizedek elmaradt felújításait pótolták be?

– Nem. Sőt, a templomfelújítások közben indította újra a gyülekezet szintén Hajdú Zoltán lelkész vezetésével az iskoláját is – szintén hatalmas közösségi összefogással. Amit lehetett, a gyülekezet önerőből végzett el, az utolsó három felújítás viszont pályázati támogatás nélkül nem sikerült volna.

Mit újítottak fel most legutóbb?

– A főhajó héjazatát és faszerkezetét, valamint a fő- és mellékhajó belsejét. A közel félévszázados pala pótlása évről évre egyre nagyobb kihívás elé állított bennünket. Részben az 1985-ös berhidai földrengés, részben a 64-es főút széttöredezett felülete egyre nagyobb szerkezeti károkat okozott a falakban és a csehsüveg boltozatban. Óriási repedések jelentek meg mindenütt, 2019 végére már a mennyezeti vakolat is egyre nagyobb darabokban kezdett leválni. Sajnos a főúton az elmúlt években, röviddel a felújítás után ismét egyre nagyobb repedések jelentkeztek, ami a nemzetközi kamionforgalom miatt továbbra is egyre nagyobb mértékben károsítja a templomot – ahogy számos más főutcai épületet városunkban.

Az enyingi református templom a XX. század első feléből-közepéből Fotó: VMMK

Kik végezték a munkát?

– A székesfehérvári Alba-Top Kft. volt a generálkivitelezőnk, akik komoly templomfelújítási tapasztalattal bírnak. Brettschneider István építőmérnök, Szabó László építészmérnök és Fülöp Zoltán műszaki ellenőr, civilben fehérvári református presbiter, akkurátus precizitással dolgoztak együtt. Az ő szakmai tudásuk mellé a gyülekezet tagjai idejüket, pénzüket és kézügyességüket tették. A pályázatban foglalt munkák mellett a teljes elektromos hálózat felújítását, a hangosítás előkészítését, a padlás letakarításának egy részét, illetve a templommal egyidős padok festését közadakozásból és társadalmi munkában végeztük el. Az északi oldal csapadékvíz-elvezetését Reiber Attila gyülekezeti tagunk oldotta meg. Presbiterek, szülők, nagypapák és iskolánk pedagógusai 2019 nyarától a munkálatok befejezéséig, a munkásokkal párhuzamosan, közösen dolgoztak. Külön karácsonyi ráadásként Potesz Tamás testvérünk a hangosítási munkát is befejezte.

Mekkora támogatásból gazdálkodtak?

– A magyar államtól 98 millió forint támogatást kaptunk, ezért is kézenfekvő, hogy lehetőségeinkhez mérten nekünk is ki kellett vennünk a részünket a munkákból. Egy ekkora volumenű felújításnál mindig adódnak olyan, a beruházáshoz kapcsolódó pluszfeladatok, amit nem érdemes kihagyni. Nagyon örültünk a kormányzati támogatásból kiírt pályázatnak, a kivitelező és a műszaki ellenőr lelkiismeretes munkájának, és hálásak vagyunk, hogy a gyülekezet ekkora erőket mozgósított anyagi és dologi erőforrásokban. Mindez azt tükrözi, sokan megértették, hogy a templom értünk épült, és magunknak, gyermekeinknek és tanítványainknak újítjuk fel és tartjuk karban. Mert az egyház mi vagyunk. Dicsőség legyen mindezért az élő Istennek!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában