Magyarország legnagyobb, skandináv típusú kültéri szaunafaluját építenék meg Agárdon

Tavaly márciusban a koronavírus betörésének első hulláma 2 hónap bezárást hozott a fürdők számára is. Ekkor még az érintettek igyekeztek megtartani a munkaerőt, tekintve hogy nem lehetett tudni, mikor nyithatnak újra. Kovacsics Imre, az Agárdi Termálfürdő vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség alelnöke a nyári nyitás kapcsán elmondta: akik korábban is a belföldi turistákat várták, 80 százalékos kihasználtságot könyvelhettek el a nyár végére az előző nyárhoz képest – így volt ezzel az Agárdi Termálfürdő is. Tavaly nyáron tehát csak 20 százalékkal esett vissza a forgalom. A külföldi vendégekre specializálódott fürdők esetében azonban máshogy alakultak a számok: 70 százalékos bevételkieséssel kellett számolniuk.

Egy 35 milliárd forintos támogatásra tettek javaslatot a kormánynak

– Szeptembertől azonban újabb mérföldkő következett: lezártuk a határokat, s újabb hullámra készültünk fel. Hiába lehettünk nyitva, nem voltak külföldiek, de a magyarok is óvatosabbak voltak: ennek köszönhetően visszaesett 50 százalékra a látogatottság. Novembertől ismét be kellett zárni, egyedül a gyógyászatot hagyhattuk nyitva. De hiába, az ezt a szolgáltatást igénybe vevő idős beteg emberek megijedtek, ezért ők sem nagyon jöttek. Ezért azt is bezártuk. A tavaly márciustól eltelt időszakban tehát összességében 6-7 hónapja zárva vagyunk – összegezte az elmúlt időszakot a vezérigazgató, hozzátéve, hogy az agárdi fürdő esetében tavaly 250 millió forint bevételkiesést kellett elkönyvelniük, amelyben az idei év tehát még nincs is benne.

Nemzetközi porondon is meg kell állniuk a helyüket, véli a magyar fürdőkről a szövetség alelnöke

– Az első hullámban tudtuk tartani a munkavállalókat, de azóta sajnos két leépítés is történt. Jelenleg a munkavállalók 70-75 százalékát tartjuk. Őket is úgy, hogy kapjuk az 50 százalékos bértámogatást, továbbá élünk a fürdőknek is járó hitelmoratóriummal. Ezek nélkül teljesen lehúzhattuk volna a rolót. Így is nagy a kiadás: 9 ezer négyzetmétert fűtünk folyamatosan – igaz, csökkentett kapacitással –, fizetjük a biztosítási díjakat, karbantartást, rezsit, a dolgozók bérének fennmaradó részét, tehát havi 20-25 millió forintos költsége van a fürdőnek úgy is, hogy közben zárva van. Ezeket a fejlesztési tartalékból finanszírozzuk – árulja el Kovacsics Imre, hozzátéve azért, hogy nem tettek le azokról a nagy ívű beruházási tervekről, amelyeknek a megvalósítását – legalábbis annak egy részét – az idei évre tervezték.

A fürdő vezetése ugyanis Magyarország legnagyobb, skandináv típusú kültéri szaunafaluját szeretné megépíteni a közeljövőben Agárdon. Erre már kivitelezési engedélyekkel is rendelkeznek, tehát gyakorlatilag a küszöbön áll a megvalósítás. Emellett gyerekbirodalom és apartmanház is szerepel az álmok között: ezekre is már engedélyes és kiviteli terveik vannak. Egy 50 szobás, szállodai jellegű apartmanház építése ugyanis a cél. Ám mindez jelenleg még bizonytalan, tekintve hogy a Magyar Fürdőszövetség most éppen nem a fejlesztésekért, hanem a bevételkiesések kompenzációjáért küzd: egy 35 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatásra tettek javaslatot a kormánynak. Ám jelenleg erre vonatkozóan még nincs számukra válasz.

– Nem tudni, mit hoz a jövő, mikor nyithatunk, s hogy egyáltalán lesz-e elég vendég. Éppen ezért szükségük van a fürdőknek a külső forrásra. Nem beszélve arról, hogy nekünk nemcsak belföldön kell helytállnunk, hanem külföldön is, hiszen a magyar fürdők nemzetközi színtéren is versenyeznek. Ezért nemcsak fenntartani kell a jelenlegi állapotot, hanem fejleszteni is, mert csak így lesznek versenyképesek a magyar fürdők, s tudják Magyarországra csábítani a külföldi vendégeket is – fogalmazott Kovacsics Imre.