Az én kedves kis falum: Vajta

A tolnai megyeszékhely, Szekszárd 40 perc autóval Vajtától, Fehérvár viszont 1 órányira. A két megyeszékhelyet összekapcsoló 63-as főút átszeli a falut, ez egyfelől magabiztos közlekedési lehetőséget, másfelől érezhető belső – részint kamio­nos – forgalmat okoz.

A település közigazgatási határai délen és délkeleten benyúlnak a Tolna és Fejér megye határán elnyújtózkodó Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet területébe. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának fennhatósága alatt álló területről az említett szervezet számos tényaggal szolgál.

Régi idők óta lakott terület e vidék! Edénymelléklettel rendelkező bronzkori hamvasztásos régészeti sírlelete a Kisvajta-dűlő alól, a kora római korból származó kelta kocsitemetkezés bizonyítékai a Kisbasaréti-dűlő alól kerültek volt elő. Fennmaradt középkori oklevél 1324-ben ír először Vajtáról. Simontornya birtokaihoz tartozott ekkor. A középkor folyamán több nagyobb birtokos család is gazdája volt a vidéknek. A terület a török időkben is lakott volt, a hódító birodalom része lett Vajta. Rác telepesek éltek itt, akik később a törökökkel együtt hagyták el a területet. 1650-től közel három évszázadon át a Zichy család volt Vajta fölött az úr. A 17. század végén magyar és német lakosságot telepítettek be, de egyik közösség sem vert gyökeret igazán. A 18. század derekán újabb betelepítések történtek, 1746-ban magyar jobbágyok érkeztek, majd ismét magyarok Nógrádból és szlovákok Árva és Turóc vármegyéből. A reformkor idején Vajtát már teljesen magyarlakta faluként ismerték. Az 1745-ben megszervezett plébánia temploma, a Szent Mihály-templom 1865-ben nyerte el mai formáját.

1945-ben a Zichy-birtokot felosztották, végbement a téeszesítés. – A község 1990 előtti fejlődését hátrányosan befolyásolta, hogy Sáregressel együtt hosszabb ideig a cecei községi közös tanács igazgatási szervéhez tartozott. Jelentősebb községfejlesztésre csak a rendszerváltás óta van lehetőség – jegyzi meg a község honlapja; az igazi függetlenség tehát csak a rendszerváltozás után jött el számukra.

A település történelmi és mai központja is a Szabadság tér és az azt körülölelő épületek, az itt található műemlék víztorony a templom mellett a másik karakteres épülete a falu belső részének.

Vajta legjellemzőbb épített öröksége a meghökkentően fiatal, alig százesztendős neoklasszicista épület, a Pollack Mihály tervei alapján felépített Zichy-kastély. Zichy János gróf 1815-ben bízta meg egy új kastély terveinek elkészítésével Pollack Mihályt. A terv azonban akkor még terv maradt. Több mint egy évszázad múltán, Zichy Aladár döntött úgy, hogy Vajtán emeltet kastélyt a családi archívumban lapuló, korábban máshova szánt pollacki gondolatból, tervből. Így épült 1923-ban neoklasszicista kastély Vajtán. A kastélyt az ezredforduló idején vásárolta meg az amerikai eredetű, protestáns Golgota Keresztény Gyülekezet.

A szelíd, lágy pihenésre szólító Vajta község nevezetes régi termálfürdőjéről is, bár már évek óta nem üzemel. Ennek ellenére a falusi turizmus kedvelőinek csábító lehet az itteni csend, a természetközeliség, a lovaglás lehetősége, a halastavak nyugalma, a vendégszeretet.

Mégiscsak falun lehet rendes, nyugalmas életet élni

Az itt élők szerint falun érdemes családot alapítani, gyerekeket nevelni.

A harmincadik életévéhez közelítő Alpek Bence családja másfél évtizede vásárolt egy házat Vajtán. Egy olyan helyre vágytak a szülei, amely romantikus, ahol édesapja verseket írhat édesanyjának, végül aztán vendégházat csináltak. Alapvetően ez hozta Vajtára Bencét.

– Éltem sok helyen az országban, kisvárostól nagyvárosig mindenhol, és az a tapasztalatom született, mégiscsak falun lehet rendes, nyugalmas életet élni. Sokat pörögtünk fia­talon, eljutottunk arra a pontra, hogy jön a család, a gyerek, nem biztos, hogy egy lakásban szeretném fölnevelni őket – mondta. – Sokkal szorosabb emberi értékek kötődnek falun, mint városban – tette hozzá.

– Itt nőttem fel Vajtán, itt jártam óvodába, majd később általános iskolába is. A szüleim is itt laknak, nem messze a most már sajnos bezárt strandtól, a bezárt termálfürdőtől – ezek már Simon-Huszár Erika szavai, aki a gyermekkor nyarait felidézve elmondta, éjjel-nappal a strandon volt, minden nyár egy véget nem érő nyaralás volt számára Vajtán.

Erika középiskolás korában elkerült a faluból, s 17 éven át máshol élt, legalábbis a hétköznapok során. Ma, férjével ismét Vajtán él. Három gyermeket nevelnek.

Csákvári György a 84. élet­évében jár, a nyugdíjas pedagógus igazi közösségi ember, igazgatója volt nemcsak a vajtai iskolának, hanem a termálfürdőnek is. Neki minden portáról előre köszönnek.

Kapcsolódó oldal:

[embed]https://www.feol.hu/az-en-kedves-kis-falum/[/embed]