Wagner Nándor hagyatéka, egy Mózes-szobor uralja ezentúl a dunaújvárosi templom előtti teret

A város egyik legmeghatározóbb köztéri szobra, a Dózsa mozi előtti téren álló Korsós lány – vagy ahogy a köztudatban él: a békás kút – alkotója, Wagner Nándor hagyatéka, egy Mózes-szobor uralja ezentúl a templom előtti teret. Pénteken reggel kezdődtek a munkálatok, elsőként a szobor alapzatát emelték a helyére a Reneszánsz Rt. szakemberei, majd a délelőtt folyamán ideiglenes pihenőhelyén, a Dunagép Zrt. telephelyén kicsomagolták a ládából, amelyben a felkelő nap országából érkezve átszelte az óceánt, és elszállították a II. János Pál pápa térre, hogy aztán kora délután már ott magasodjon a kompozíció.

A munkálatokat mindvégig figyelemmel kísérte Kiss Sándor, a Wagner Nándor hagyatékát gondozó Academia Humana Alapítvány elnöke, és Wehner Tibor író, művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem óraadó tanára, aki a filozófus szobrász életpályáját bemutató kötetet szerzőként jegyzi, munkásságának jó ismerője – olvasható a duol.hu oldalon.

Baltási Nándor, a Krisztus király plébániatemplom plébánosa elmondta, a szobor úgy került Dunaújvárosba, hogy amikor az első ólomüveg ablakokat megáldotta Spányi Antal megyés püspök, akkor említette meg Bráda Tibor festőművész, az ablakok alkotója, hogy létezik a Mózes-szobor, amit szeretne az özvegy Magyarországon elhelyezni, amire a plébános – akkor még csekély lelkesedéssel – azt mondta, érdekli, bár még nem látta a szobrot. Megtudta, hogy a szobrász az a Wagner Nándor, aki a Korsós lány alkotója – amit egyébként kedvelt –, majd meglátta a szobrot is, és akkor már azt mondta viccesen: „Nem ajándékba kapom ezt a szobrot, hanem ez nekünk jár.” Időközben felajánlották az alkotást Székesfehérvárnak is, hiszen Wagner egyik munkája volt az István Király Múzeum állandó kiállításának megrendezése, és több szobra is áll a megyeszékhelyen, ám a város sokáig nem foglalt állást. Chiyo asszony elunta a várakozást, így hamarosan megérkezett az ajándékozó levél, majd novemberben a szobor is Dunaújvárosba.

Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár – aki ugyancsak a helyszínen kísérte végig a szoborállítást – a következőképpen fogalmazott az alkotással kapcsolatban: „A diadalmas erejű művészi alkotás a XX. század egyik legnagyobb magyar szobrászának üzenete hazájához. Az özvegy, Wagner Chiyo asszony ajándéka, aki jól tudja, hogy férje szívében a hazája mindvégig fontos helyet foglalt el. Az ajándékozás megvalósulását a művész 1997. évi halála után a hagyaték gondozására létrehozott Academia Humana Alapítvány elnökének, a ma már Budapesten élő Kiss Sándornak, a művész barátjának köszönhetjük… …A most hazánkba érkezett Mózes szobor 1993-ban készült. A Filozófiai kert részét képezte, ott állt a művész alkotásait bemutató, általa alapított Tao Intézet parkjában, amely egyben a művész házaspár mashikói otthona volt, ma emlékház. Az alkotás Mózest ábrázolja, aki határtalan, földöntúli örömmel érkezik a Sínai-hegyről. Magával az Istennel beszélhetett ott, aki szövetséget kötött vele, és két kőtáblára vésve tíz törvényt, aranyszabályt adott neki, amelynek megtartása biztosítja a nép boldogságát. Egész lényét áthatja az Isten látásának és szeretetének élménye. Emberek, népem, kiáltja Mózessel a művész a kortársai és a jövő nemzedéke felé.”