Vitézünk dicsősége – Honfoglaló őseink előtt tisztelegtek Vereben

Kezdjük talán az elején: Vereb és Lovasberény között az úton 1853-ban találtak egy sírt, amelyet később honfoglalás korinak jegyeztek le. A lovával és fegyvereivel eltemetett ősi magyar vitéz érmeinek tanúsága szerint tizenkét hadjáratban vett részt 875-től egészen 924-ig, s ezek a hadjáratok csak az utókor szerint voltak kalandozások. A kutatók feltételezték, hogy Etelközben születhetett, és mint ahogy tudjuk, Vereb közelében érte utol a halál.

Múltunk tisztelői, hagyományőrzők, művészek és egyszerű érdeklődők szombaton ismét együtt töltöttek egy napot a Fejér megyei település határában azzal, hogy a Vereb és Lovasberény közötti út javításakor feltárt sír mellett tisztelegjenek. Ahol egy katonai középvezető, egy komoly vitéz volt eltemetve a lovával együtt: a termetes magyar halála a tizedik század közepére tehető. A verebi lovas vitéz sírja az első olyan honfoglalás kori lelet volt annak idején, amelynek a helyét megjelölték, előkerülését pedig kőbe vésett felirattal örökítették meg. A csontlelet egyébként ma a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

A helyszínen gyülekezők között mások mellett ott láttuk Vereb minden hagyományt tisztelő polgármester asszonyát, Kurcz Máriát, Varjas Tímea alpolgármestert és vitéz Hajdú Szabolcsot, a Történelmi Vitézi Rend idős törzskapitányát is. A hagyományőrzők az egykor Pogánykőnek elnevezett helyszín köré gyülekeztek, majd az üdvözlő mondatok után Bernert Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója mondta el, miért fontos számunkra a „vitéz”. Egyébként ő volt az, aki annak idején megtalálta a csontlelet koponyáját, amit egy ideig „elveszítettként” tartottak nyilván a muzeológusok. A szakember beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a verebi honfoglalás kori lelet nem csupán egykori katonai dicsőségeinknek örök érvényű tanúsága, hanem annak is, hogy elődeink az orvoslásban is élen jártak. Felidézte azokat az éveket, amikor ez az időszak volt a magyar történelem máig legfontosabb, de legkevésbé értékelt időszaka. A verebi vitéz biztosan magas rangú katona lehetett, ha nem is fővezér, de legalább a mai hadsereg századosi rangján álló személy, akit tiszteltek a magyarok.

A verebi nem az első honfoglalás kori komoly tudományos lelet volt, de az első olyan, amit régész szakember tárt fel Magyarországon. A honfoglaló magyar vitéz, katonai középvezető koponyáját egy időben elveszítették, de Bernert Zsolt megtalálta és azonosította. (Bernert Zsolt antropológussal egy hosszabb interjút készítettünk, ezt rövidesen olvashatják.)