Újra avar kori temetőket tárnak föl Csákberény környékén

A terület 1200 méterre van a csákberény-orondpusztai avar kori temetőtől. – Most tértünk vissza folytatni a munkát – mondta lapunknak Szücsi Frigyes régész a helyszínen. Hol is vagyunk? Csákberény és Söréd között, a meg nem valósult golf beruházás során átrendezett, mesterséges dombocskákkal tarkított területen, az Arató-szérű nevű helyen.

– Az áprilisi egy mentő feltárás volt, ami csak arra szorítkozott, hogy megmentsük a sírokat, amelyeket megkezdett a vízmosás – mondta a régész. – Most a szintén veszélyben lévő sírokkal folytatjuk a munkát. Az árok mellett haladva tárjuk fel a temetkezéseket, amelyeknek a fűfoltok kirajzolják az alakját.

Egy erős közösség élhetett a mai Csákberény környékén az avar korban

– Ez már egy tervásatás. Tehát azon túlmenően, hogy föltárjuk az akut veszélynek kitett sírokat, ennek már tudományos céljai is vannak, illetve tudunk fogadni régészhallgatókat és önkénteseket az ásatás során – folytatta Szücsi Frigyes régész.

Melyek ezek a célok, kérdeztük azután. – Ismerjük a Cobácai-patak túloldalán az orondpusztai avar kori temetőt. Oda főleg a 6–7. században temetkeztek, az úgynevezett kora és közép avar korban. Vannak kései sírok is, de nagyságrendileg kevesebb. Az orondpusztai temetőben történt feltárások alapján úgy tűnik, hogy ennek a jelentős közösségnek a virágkora a 6–7. században volt. Ebbe a képbe robbant be ez az új temető, hiszen azok a sírok, amelyeket eddig itt találtunk, egyértelműen a 8. századból, tehát a késő avar korból valók.

Szücsi Frigyes kifejtette, azzal a tudományos feltevéssel vágtak bele a munkába, hogy ugyanaz a közösség nyitotta meg ezt a temetkezési helyet, mint a másikat. – Ha ez valóban így van, akkor a kettő temető között kellett a településnek elhelyezkednie – mondta a szakember.

Nos, ez a település egyelőre még nincs meg, izgalmas lesz majd ennek keresése is. Ez a település akár regionális központ is lehetett, ez nemcsak a sírok, hanem a leletanyagok kiemelkedő minősége, jellege alapján is vélelmezhető. Egy komoly, erős közösség élhetett e területen az avar korban.

– Itt most, ezen az ásatáson talán majd rálátunk arra, mi történt a 8. században, hogyan változott meg ennek a közösségnek a szerepe, hogyan változtak meg a jellemző kulturális identitások. A késő avar korban Kárpát-medence-­szerte végbement egy kulturális egységesülés. Érdekes lesz látni, hogy csak ezzel, a kulturális sokszínűség eltűnésével szembesülünk-e, vagy találkozunk germán – langobárd, gepida – identitásra utaló leletekkel – fejtegette Szücsi.

Két hétig tart a hétfőn megkezdett nyílt tervásatás, csak a vasárnapokon pihennek. Utána jön a leletek értékelése, a dokumentáció, a tereprendezés. Fontos, hogy nyílt ásatás: szívesen fogadja a Szent István Király Múzeum kíváncsi csoportok jelentkezését. Haraszti Zsigmond múzeumpedagógust keressék a részletek, időpontok kapcsán, itt: [email protected].

Kapcsolódó cikk:

https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/temeto-csakbereny-asatas-avar-kor-szucsi-frigyes-4883665/