Az én kedves kis falum – Beloiannisz

Aki Beloianniszba tér, megízlelheti az életet, amit a görög emberek élnek, azt a mediterrán érzést, amely áthatja a mindennapjaikat. Alighogy beérünk a kanyar után a községbe, a legelső, amit látunk, a beloianniszi ortodox templom. Méltán gondolták úgy a helyiek, hogy ez legyen a település épített öröksége Az én kedves kis falum sorozatunkban. Szent Konstantin és Heléna temploma vakítóan fehér vakolatával, neobizánci jegyeivel, takaros, rózsalugasos portájával valóban egy szelet mediterráneum. S ha már ez a sorozat neve, érdemes megemlíteni azt is, hogy hiába görög szívű település, mégis felcsendül itt minden karácsonykor Ady Endre Karácsony című verse Szabó Gyula előadásában: „Mintha itt lenn / A nagy Isten / Szent kegyelme súgna, szállna, / Az én kedves kis falumban / Minden szívben / Csak szeretet lakik máma…”

Jól példázza ez a szokás azt az elfogadást, amely a görög ortodox vallású lakosságot jellemzi, amely nem ünnepli – legalábbis olyan hévvel, szokásrenddel – a karácsonyt, mint a körülötte élő magyar, legyen az református vagy katolikus. De visszatérve az épített örökséghez, érdemes mesélni róla, múltjáról, jellegéről egyaránt. Az egyszerű hófehér falak mögött lélegzetelállítóan gazdag és színes templomi belső tér található, ahol a hívek számára minden részlet, minden fal üzenetértékű. Beloiannisz a megye legfiatalabb településeként – hiszen alig több mint hetven éve alapították – közel ötven évig volt templom nélkül. A jelenlegi épület huszonöt éves – hátteréről Katona ­László Pródromosz parókus mesélt. A beloianniszi pap három éve szolgál a településen, Felvidékről érkezett Fejér megye görög településére.

– Nemrég ünnepeltük a templom fennállásának huszonötödik évfordulóját. Túl nagy múltra nem tekint vissza tehát, ahogy a település sem, hiszen a község is mindössze hetvenéves. Szent Konstantin és Heléna tiszteletére épült, Konsztantinosz Dafermosz bécsi görög vállalkozó támogatásának jóvoltából. Dimitriu Ádám Achilleasz tervei szerint valósult meg, felszentelésére pedig 1996. május 19-én került sor. Tizenkét szent ereklyéjét őrizzük benne. Köztük van Szent Demeter ereklyéje, melyet a konstantinápolyi patriarcha adományozott még a néhai metropolitának a templom építésekor. Szent Panthaleon beloianniszi ereklyéjét pedig zarándoklatra viszik minden évben Dunaújvárosba – mesél a kezdetekről a pap, majd a belső térre terelődik a szó, hiszen a kialakítás páratlanul pompás: a fa részleteket athéni fafaragók készítették s adományozták a templomnak.

Az ikonosztáz mögött, illetve a falon lévő freskó ikonokat pedig egy thesszaloniki ikoníró művész készítette. A hátsó kertben sétálva felfedezhetünk egy sírhelyet is: Kalota József protopresbiter nyughelyét. Neki köszönhető, hogy Beloianniszban lett templom – mutat rá utódja. Kalota József a Magyarországi Exarchátus alapító tagja volt, vikárius protopresbiterként látta el a papi teendőket haláláig, 2018-ig. – Rendkívül művelt, intelligens, jó kedélyű ember volt – emlékezik meg róla utódja, bevallva, hogy ő is neki köszönheti, hogy harmadjára már élt a hívással és felvette az ortodox hitet.

Ahol az élet még most is kicsit eltér a megszokottól

Az odaadás és szeretet, amellyel a helyiek saját településükről mesélnek, egyszerűen magával ragadó. Szeretnek itt élni, mert itt élni jó, mert itt megvan minden, amire szükségük van: öröm, boldogság, színes porták és persze élet.

Beloiannisz a környék legszebb települése, meséli Boka Aranka, aki hatvan éve került ide, tizenkilenc évesen. – Amikor bejöttem először a faluba, az első néni, akitől útbaigazítást kértem, nem tudott magyarul, kézzel-lábbal mutogatott – emlékezett Aranka néni, aki harminchat éven át tanított a beloianniszi iskolában. Mint elmondta, nagyon szerette a gyerekekkel töltött időt, megünnepelték a magyar és a görög ünnepeket egyaránt.

Így nőtt fel Gakisz Jorgosz, harmadik generációs görög származású, beloianniszi fiatalember is, mert mint meséli, mindkét kultúra fontos volt a családjában, így is nevelték őt a szülei. Nagypapája a falu egyik alapítójaként érkezett a Fejér megyei községbe, így édesapja még teljesen görög volt. Ám az apuka már magyar lányt vett feleségül, ahogyan végül Gakisz Jorgosz is.

Karta Maria szintén „szerelmes” a községbe, s mint mondja, a templom mellett érdemes megnézni a kis hatos házakat, a dombot, melynek tetejére épült a település, valamint a teret, ahol a lakosság gyakran összegyűl a platánfasor alatt.