2021.07.06. 16:34
Teljes élet a bogárdi diákok szolgálatában
Imre Lászlóné, Marika a pedagógusok napján, Sárbogárdon vehette át az annak idején Dombóváron, Kaposváron, Kálozon megszerzett diplomája után 60 évvel járó gyémántdiplomáját.
Mária, a sárszentmiklósi lány 14 esztendősen került Dombóvárra, a régi, korábban apácák vezette tanítóképzőbe
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
A sárszentmiklósi lány (Sárszentmiklós ma Sárbogárd szerves része, korábban önálló volt) 14 esztendősen került Dombóvárra, a régi, korábban apácák vezette tanítóképzőbe. Persze az ötvenes évek második felének világa nem az apácáknak kedvezett. Akárhogy is, a gyermekek oktatását, nevelését végző tanítókra szükség volt. Olvasni és számolni kellett a kisdiákokat megtanítani, nem izmusokra. A régi rend tanárai közül is oktatták akkoriban a leendő tanítókat Dombóváron.
– Csodálatos pedagógusok voltak, csupa szív-lélekkel dolgoztattak, tanítottak bennünket – fogalmazott dombóvári mestereiről Imre Lászlóné, de nemcsak róluk, hanem miklósi oktatóiról is nagyrabecsüléssel beszélt; csodálta a munkájukat.
– Nagyon aktív voltam, az osztály vezető személyiségének választottak meg, negyvenvalahányan voltunk nyolcadik osztályban. Egy Dombóváron, az apácáknál végzett tanárom vitt el a felvételire – emlékezett.
Gyerekkorában az Erdélyből érkezett miklósi lelkipásztor tanította Máriát – s nem csak őt – harmóniumozni, zongorázni. Ez is segítette a felvételi idején, s az sem volt utolsó dolog, hogy kitűnő tanuló volt, mindent tudott.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/EQ1onnAOZHgZ3Qg9sZQ6eHkDE_dcjJTO2zKl5mCP-UU/fill/5445/3630/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E4M2Y4OTVmYmJhNjRkZDY5Y2I3ZDU2MDhiNTZkYzhi.jpg)
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Mária az első három évet Dombóváron járta ki. Az utolsó évben az egész osztály Kaposvárra, az akadémiára került, ott végezték el a negyedik középiskolai évet. Akkoriban szűnt meg a régi típusú tanítóképző, emiatt költözött az oktatás. Mai ismereteink szerint különösnek hathat, a középiskolát – a tanítóképzőt – végzett fiatalok mai értelemben vett felsőfokú oktatás nélkül lettek tanítók. Mária elmondása szerint a szakmai tudásuk maximálisan megvolt, valamint olyan erős gyakorlati oktatást kaptak, hogy megállták a helyüket.
Mária 19 évesen Kálozra került, ott tanított négy tanéven át. Az első tanév számára gyakorlati év volt, annak végeztével, 1961-ben vizsgázott le, s kapott diplomát Kaposváron. A kálozi évek után Sárbogárdra ment férjhez, ott, a Mészöly Géza Általános Iskolában (illetve jogelődjében) tanított pályája végéig. Időközben néptáncoktató is lett, elvégezte hozzá a szükséges iskolát. Az évtizedek pörögtek, előfordult, hogy diákjai gyermekei is diákjai lettek, sőt diákjainak unokái is. 1996-ban, 55 évesen ment nyugdíjba, majd azt követően 23 évig jártak hozzá magántanítványok. Egészen a koronavírus-járvány beálltáig tanított, nap mint nap. Lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy ez a tréning, a gyerekekkel való munka, tanulás tartotta őt szellemileg frissen.