A falunak 1488-tól világi földesura volt, Erdődy Tamás, majd 1554-ben királyi adományként Palásty György birtokába került. A 16. század közepétől a palotai végvárhoz tartozott. A 18. század végétől a református egyházi szolgálat és az iskolai oktatás szorosan egymáshoz kapcsolódott. Mezőszentgyörgy, a helyi áldozatkészségnek köszönhetően és a Mezőföldi Református Egyházmegye határozata nyomán, az 1820-as évek végén „az oskolamesterek tudományos előmenetelekben való érdekében” a környék pedagógusainak továbbképzési központjává vált.

A forradalmi események 1848 nyárutóján érintették a települést. Jellasics segítségre szorult, s ezért szeptember 26-án egyik hadnagyát, 17 főnyi csapatával a Balatonnál időző Philipovich tábornokhoz küldte, erősítést kérve. Ezt a csapatot átutazóban a lepsényi fogadónál id. Eötvös Lajos földbirtokos meglátta, és hazatérve mint nemzetőr parancsnok intézkedett tovább­utazásuk megakadályozásáról. Az esemény a pákozd–sukorói csatát megelőző napokban történt, a levél elfogása nemcsak az erőviszonyokon változtatott, hanem Jellasics vereségét is előidézte.

Olvasóink jelölései alapján a falu legjellemzőbb épített öröksége a református templom. Elődjét, a kőtemplomot a 16. században emelték. A 18. században lényegesen módosult a lakosság felekezeti összetétele (rekatolizációs törekvések, újratelepítések). A protestáns hitet vallókra nehéz idők vártak, de a lakosság túlnyomó többsége hű maradt a református hithez. A megszorítások ellenére 1793–1795-ben új templomot építettek, amely ma is látható.

Az épület késő barokk stílusú, tornya 28 méter magas. Jellemzője a homlokzati órapárkányos torony és a három szakaszos csehsüveg-boltozatos hajó. A templom padozata, a szószék és a vörös márvány úrasztala – a megyében szinte egyedülállóan – mind 1795-ből való. Eötvös Sándor esperesnek, Farkas István gondnoknak és Ladi Péter presbiternek köszönhetően (akik a II. világháború idején az ereklyéket elrejtették) megmaradtak az egyház eredeti szent edényei és iratai is. Az 1922-ben Szlezák László által öntött két harangot a háború alatt begyűjtötték, de a ma hallható 709 kilogrammos harang is Szlezák mester munkája. A templom felújítása és restaurálása 2005–2011 között a gyülekezeti adományok és az Új Magyarország vidékfejlesztési program támogatásával valósult meg.

A község 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott, majd 1970–1990 között közös településként működött. 1991. január elsejétől önálló helység, népessége 1355 fő (2019-es becsült adat).

Eötvös Károly 1842. március 11-én, Mezőszentgyörgyön született. Kiemelkedő alkotása az Utazás a Balaton körül. E munkájában jelentős kultúrtörténeti és néprajzi kincsekkel gazdagította az utókort. A 19–20. század fordulójára a híres ügyvéd, író és függetlenségi politikus lett a falu legnagyobb birtokosa. A településen utca, park és több intézmény is őrzi nevét. Emlékszobra Fésűs Károly képzőművész alkotása (1996).

A mostani könyvtár épülete az 1800-as évek elején épült, később az Eötvös család birtokába került, majd Eötvös Károly tulajdona lett, emlékét emléksarok őrzi. Az épületben nyitotta meg kapuját 1949. április 24-én az ország első népkönyvtára, és innen indította útjára Illyés Gyula 1969-ben az Olvasó népért mozgalmat.

Mezőszentgyörgy csendes, békés, élhető falu, a turisztikai vonzerőnél jellemzőbbek hagyományőrző rendezvényei: a Szentgyörgyi napok, a pünkösdi királyválasztás és a lecsófőző fesztivál.

Jószívűek az emberek, szeretetet tudnak adni…

Csendes, békés hely a mi kis falunk – mondja a fiatalember, de ugyanezt erősíti meg másik két megszólalónk is. Közel a Balaton és a megyeszékhely – említik meg. Aki nyugalomra vágyik, Szentgyörgyön meglelheti – teszik hozzá.

Kiss Péter önkormányzati képviselő, kulturálisintézmény-vezető és számos egyesület tagja, s nem mellesleg amatőr színjátszó, néptáncos. – Mindennapi munkám és az életem ideköt a családommal együtt, szeretem Mezőszentgyörgyöt, örülök, hogy aktív részese lehetek a közösségnek. Csendes, békés hely a mi kis falunk, büszkék vagyunk nevezetességeinkre.

Nyikos Sándornét Erzsikét népdal- és nótaénekesként ismerik szűkebb pátriájában, a környéken és megyeszerte. Negyvennégy esztendeje, 18 évesen került a faluba, és el nem menne innen sehova. Négy unokája a szeme fénye, az egyéves kisfiú, és akit most várnak, kislány lesz. – Itt mindenki ismer mindenkit, úgy nem megy el senki a másik mellett, hogy ne köszönne.

Tóthné Turi Mónika háromgyermekes anyuka, a Gesztenyés Óvoda intézményvezetője. Egy év híján negyedszázada került a településre, ide jött férjhez.

– Úgy érzem, hamar, zökkenőmentesen beilleszkedtem, a falubeliek jószívűek, melegszívűek, közvetlenek, segítőkészek. Szeretetet tudnak adni! A hagyományápolás az egyik nagy erősségünk. Óvodánkat és iskolánkat büszkén mutathatjuk meg az idelátogatóknak.