A Székelyföld autonómiájának napját tartották vasárnap

Azonos időben, magyar idő szerint – milyen furcsa, lehetetlennek tetsző találmány, hogy a magyarországi és az erdélyi, a székelyföldi idő eltér egy órával… – 16.30 órakor kezdődtek el azok a rendezvények, ahol meggyúltak az őrtüzek.

Pákozdon a Bella-tónál gyűlt össze sokaság. A tűz meggyújtása előtt Csík Máté, a pákozdi Mákvirág Hagyományőrző Csoport tagja mondott szép beszédet.

Lovasberényben pedig a Trianon-emlékműnél találkoztak a székelyek mellett kiálló emberek, ahonnan a Cziráky-kastély előtti parkba, kertbe sétáltak át, s gyújtottak lobogó tüzeket.

A koronázóvárosban, Székesfehérváron a maroshegyi székelykapunál gyújtottak meg mécseseket és fáklyákat helyi képviselők, civil szervezetek tagjai, polgárok.

Boór Ferenc, az egyik szervező közösség, a Fejér Szövetség társelnöke olvasta fel Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke által jegyzett, 2021. október 31-én kelt, Szabadságért, autonómiáért és a régiók egyenlőségéért! című kiáltványt.

– Ma, október 31-én, a Székelyföld autonómiájának napján azért gyűltünk össze – székelyek és a velünk szolidáris közösségek tagjai –, hogy ismételten kinyilvánítsuk igényünket a Székelyföld autonómiája iránt. Az elmúlt egy évben a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését sikerrel zártuk, és soron következik, hogy az Európai Bizottság sikeresnek nyilvánítsa a kezdeményezést. Megalkottuk a nemzeti régiók fogalmát, megteremtve ezzel az alapot a régiók népeinek együttműködésére. Távlatot nyitottunk a közös célok megfogalmazására, függetlenül attól, hogy e régióknak mi a jogállásuk saját államukon belül. El fogjuk érni, hogy a nemzeti régiók a közösségi jog alanyaivá váljanak. A nemzeti régiók ügye s ezzel a székelység ügye visszavonhatatlanul európai üggyé vált! – hangzott el. – A nemzeti régiók nem a fejlődés kerékkötői, hanem Európa rejtett erőforrásai. A Székelyföld, a Felvidék, Katalónia vagy a Baszkföld lakosai számára az elvándorlás és az asszimiláció eddig sem volt szabadon választott alternatíva. Eljött az idő, hogy helyben teremtsük meg az újjáépítés feltételeit! – folyatta a felolvasást Boór.

A rendezvény végén a résztvevők fáklyákkal vonultak fel a székelykapus körforgalomtól egészen a koronás körforgalomig.

Sárkeresztesen is október 31-én, de ott 15 órakor gyűltek össze helyiek és vendégek a Trianon-emlékműnél. Így még volt idejük beérni azután Székesfehérvárra, Maroshegyre. Az ünnepségen elhangzott Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című, 1918-as verse. Ennek első strófáját idézzük:

„Hadd jöjjön hát, aminek jönni kell, / Idők lavináját ernyedt karok / Ha többé fel nem tartják! / De mi símuljunk össze, magyarok! / Kiáltó szó ha nem lehettünk már: / Egy titkos társaság legyünk! / Kivándorolni, elbujdosni? Nem! / Mi innen nem megyünk!”