A cél a régi, az esély azonban új a fehérvári gyermekvédelmi központban

A Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ öt egységében végezte a Tüzér utcában a gyermekvédelmi szakellátás és az otthont nyújtó ellátás gyakran embert próbáló feladatait. November 1-jétől a fenntartói kötelezettségeket az idén 25 éves, Fejérben alapított Baptista Szeretetszolgálat intézményi családjához tartozó Országos Szociális Intézményfenntartó Központ látja el. Az elnevezés változik, de a cél nem: a „Befogadlak” Baptista Gyermek­otthon egyházi fenntartóként hitelveihez és meggyőződéséhez igazodóan a krisztusi szeretetparancs és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvények alapján végzi tevékenységét. A negyvennyolc gyermek befogadására alkalmas intézményben dolgozók elsődleges célja az élet védelme, biztosítani a gyermekek számára azokat a feltételeket, melyek testi, lelki, erkölcsi fejlődésükhöz elengedhetetlenek.

A segélyszervezet Velencén, Seregélyesen, Sárosdon oktatási intézményt, utóbbi két helyen óvodát, Fehérváron fogyatékkal élő gyermekek napközijét működteti, az országos logisztikai központ másfél éve Pákozdon épült fel.

Kovács Ferenc az intézményvezető, aki tősgyökeres fehérváriként először a Kodolányi János Főiskolán szociális munkásként, majd a Szegedi Tudományegyetemen szociálpolitikai szakon végzett. Gyermekvédelmi ügyekben nyolc év után szakértőnek számít, egy ideig módszertani szempontból intézményeket ellen­őrzött, dolgozott családsegítőben, szociális intézményben volt intézményvezető-helyettes, majd családok átmeneti otthonát vezette.

– Intézményünk 2015-ben épült fel, attól kezdve hasonló formában működött, mint most, azaz három normál szükségleti csoport mellett van két olyan csoportunk, amely különlegessége az intézménynek – mondta a szakember. – A baba-mama csoportba 18 éven aluli, illetve utógondozás keretében 18 éven felüli édesanyák gyermekükkel együtt helyezhetők el: nyolc fő, négy anya négy gyermekkel. Van egy csecsemőcsoport is három­éves korig különleges ellátást igénylő gyerekek számára, ők tartós betegséggel vagy fogyatékossággal születtek.

Korábban az intézmény a kórház mellett Kikindai Úti Gyermekotthon néven, illetve még a kilencvenes években csecsemőotthonként működött. Hat éve nyílt arra lehetőség, hogy a Tüzér utcai területre felépüljön az új otthon, amely Kovács Ferenc szerint a gyerekek igényeinek nagyban megfelel. A szakmai munka az irodaépületben folyik, ahol lehetőség van pszichológiai tanácsadásra, dolgozhat fejlesztő pedagógus, és az adminisztrációs feladatokat is ott végzik. Az épület nagytermében minden nagy ünnepen rendezvényeket szerveznek, legutóbb például halloweenparti volt.

– A gyerekotthon öt házból áll, egy házban legfeljebb tizenkét, egy szobában két-két gyermekkel, természetesen két fiú és két lány külön, így vannak kialakítva a mosdók is – folytatta Kovács Ferenc. – A házak minden igénynek megfelelnek, tehát a fürdés, mosás, főzés ott helyben történik, és ezeket a tevékenységeket megpróbáljuk a gyerekek bevonásával elvégezni. Minden műszakban dolgozik megfelelő végzettségű gyermekfelügyelő, illetve minden házhoz tartozik egy pedagógus vagy egy felsőfokú szociális végzettségű házvezető, nevelő.

Mi történik akkor, ha egy gyermek fiatal felnőtté válik?

– Ha valaki eléri a 18. élet­évet, kétféle út várja: az egyik az utógondozói ellátás, a másik az utógondozói otthon, amely hasonlít a korábbi otthonra, a különbség annyi, hogy nagyobb a szabadság a munkavállalás miatt, és akár még a takarékosságra is felkészítik a fiatal felnőtteket. Az utógondozói ellátást úgy vehetik igénybe, ha például albérletben laknak, megkapják az életkezdési támogatást. Ez a nagybetűs életbe való belépést szolgálja.

Kovács Ferenc úgy látja, mindenképpen szükség volna még a Tüzér utcaihoz hasonló intézményekre, de még inkább lakásotthonokra vagy olyan, úgynevezett kilépőházakra, ahol a 18. életévüket elérők élhetnek.

– Azt remélem, hogy a gyermekek élethelyzetét nagymértékben javítja majd az a lehetőség, amit az új fenntartó biztosít. Ez akár a dolgozók létszámában, és ezzel a gyerekekkel való foglalkozások számában vagy az önkéntesek bevonásával is megvalósulhat, de növelhetjük az együttműködést az egyházi és a civil szervezetekkel. Adományok eddig is érkeztek, de ezután ezzel a lehetőséggel kapcsolatban is sokkal jobb eredményeket, minőségi javulást várunk.

Minden gyermeknek van gyermekvédelmi gyámja, ő látja el a törvényes képviseletet. Ha a szülő úgy gondolja, kérelmet nyújthat be vitás esetekben a gyámhatóság felé. Az alapvető cél az, hogy a gyermek – főként a 12 évesnél fia­talabb gyermek – nevelőszülőknél, családban éljen. De ez nem lehet így minden esetben.

Kovács Ferencnek megemlítem azokat a lakossági panaszokat, amelyek korábban az intézmény működését visszatérően beárnyékolták: ezek általában a gyerekek viselkedéséből fakadtak.

– Tudunk erről, ezért megpróbálunk a panaszoknak elébe menni. Igyekszünk megfelelő módon kezelni a fegyelmi problémákat, ellenőrizni az iskolába járást, fokozni az együttműködést a rendőrséggel, az oktatási intézményekkel, a pszichiátriákkal, civil szervezetekkel. Komoly előrelépést várunk, de kérjük a lakosság türelmét és megértését a gyermekek jövője érdekében.