Idegen léleknek az igazság lázadás - Felavatták Pilinszky János domborművét Gárdonyban

Történelmében és irodalmában Magyarország annyira gazdag, hogy a Fejér megyéhez kötődő irodalmárok arcképe is meg tud tölteni egy hosszú falat, mondta a Gárdonyi Géza Emlékháznál a politikus. Szerinte az is mutatja a nemzet nagyságát, hogy ha a múltra tekintünk – akár művészekre, hadvezérekre, egyházfiakra, államférfiakra –, láthatjuk, minden időben megvoltak azok a néhol harcias, néha békés, néha nagyon egyenes, néha nagyon ravasz, néha előre menő, néha hátra húzódó, néha erőteljesebb, néha érzékenyebb alakjai a történelemnek, amelyre éppen abban a történelmi szakaszban a magyarságnak szüksége volt.  

Pilinszky János 100 éve született, s legalább három generáció nőtt már fel a költészetén, az ő irodalmán. Úgy tudott alkotni, és úgy tudta áttörni az akkori gondolkodás vasfüggönyét, hogy soha nem téríteni akart másokat, csak meg akarta mutatni azt az istenkereső utat, amit folyamatosan újra és újra megjárt. Meg akarta osztani az igazság és az út keresését. 

A kommunista diktatúrának ennyi is elég volt ahhoz, hogy őt betiltsa, emlékeztetett Rétvári. Kijelentette: ebből is látszik, hogy abban az időszakban, korszakban, amikor Magyarországot idegen birodalmak, idegen ideológiák uralják, még az igazság kimondása is forradalomnak, lázadásnak számít. És a lázadókat a hatalom igyekszik elnyomni. De mivel a költő lélekben egyezett a legtöbb magyar lelkével, nagyon sokaknak segített kifejezni azt, amit saját szavaikkal nem tudtak megfogalmazni. Ezért aktuális ma is, és ezért kortalan. 

A szónok úgy vélte, aki az emlékfalhoz látogat Fejér megyeiként, úgy távozhat onnan, hogy kihúzhatja magát. „Gratulálok ezért és azt kívánom, hogy Magyarországon minél több ilyen emlékhelyen minél több magyar ember tudja kihúzni magát és távozhat büszke magyarként.”  

Pilinszky János száz éve, 1921. november 27-én született. Utolsó évei nagy részét Velemben és Székesfehérváron töltötte, Budapesten hunyt el 1981. május 27-én.