A csákvári fazekasok emlékére nyílt kiállítás az Emlékházban

Ahogy a megnyitón Illés Szabolcs polgármester rámutatott, az Esterházy családon és örökségükön kívül a fazekasság a kisváros egyetlen „exportterméke”, amit az ország számos pontján ismernek. Habár a helyi fazekasok száma mára erősen megfogyatkozott – jelenleg hárman dolgoznak Csákváron –, a régi időkben sok fazekas volt a faluban. 1833-ban még 193 fazekast tartottak számon, 1932-ben már csak 25-öt.

Győri Ilona ugyan nem csákvári, kötődése a településhez több évtizedre nyúlik vissza. 1981–1992 között már vezette a helyi Fazekasházat, ahová 2019-ben tért vissza. A csákvári fazekasság szerelmese örömmel vállalta akkor is és másodszorra is, hogy a házban, amelyet Horváth István fazekasmester hagyott a településre 1975-ben, tovább vigye részben Pista bácsi, részben pedig a csákvári fazekasság szellemiségét, hagyományait. A mostani kiállítással is ennek szeretne emléket állítani. – Az Emlékházban látható, kifejezetten erre a tárlatra készült használati tárgyakkal a régi formákat, motívumokat és színeket idézem meg a csíkos fazekaktól kezdve a dagasztótálakon és a tarkedlisütőn keresztül az egyéb főzőedényekig és más használati tárgyakig – mondta a fazekasmester, aki szerint egyre inkább divatba jönnek a kerámiából készült étkészletek, konyhai eszközök és dísztárgyak is. 

Azok, akik használnak kerámiaedényeket, ezen persze egyáltalán nem csodálkoznak, hiszen ezek nemcsak praktikusak, de – akár díszítettek, akár egyszerűek – esztétikusak is. Ami a csákvári darabokat illeti, az itteni mesterek nem a díszítettségre törekedtek. Színek tekintetében a legismertebbek talán azok a zöld-sárga boroskancsók, amelyekre a tulajdonosa nevén túl gyakran kerültek borversek, vicces rigmusok is. A másik jellegzetes színkombináció a sárga-barna-zöld csíkozás volt. 

A szombaton nyílt kiállítás középpontjában egy egyszerűségében is csodálatos fehér, apró kékmintás kerámia-étkészlet áll. Mellette, használati céljuknak megfelelően csoportosítva, falitányérok, tűzhelyre való főzőedények, lekváros fazekak, korsók, köcsögök, vizeskancsók, mosdótálak és más használati tárgyak láthatók. 

Mintaként részben a fazekasház régi edényei, részben a Győri Ilona által a 80-as években gyűjtött anyag szolgált, de értékes forrást jelentett a népi kerámia egyik legnagyobb hazai kutatójának, Kresz Máriának a csákvári fazekasságról írt munkája is. 

A kiállítás megnyitója remek alkalom volt arra is, hogy Illés Szabolcs bejelentse: a budapesti Kresz Mária Alapítvány megkereste az önkormányzatot – szeretnének fazekasiskolájukkal együtt Csákvárra költözni. 

Győri Ilona munkáit január végéig lehet megtekinteni a Csákvári Emlékházban.