Kovács Patrik számára a sport mutatott mesterséget

Kovács Patrik a Kodolányi János Gimnáziumban érettségizett, utána jött ide. Négyéves kora óta focizik, a fehérvári Főnixben pallérozódott, mint Szoboszlai Dominik. Jelenleg a megyei bajnokságban játszik, a Pákozd színeiben. 

– Úgy gondolom, hogy most már megyei szinten fogok megmaradni, hobbi szinten. Kezdetben még az volt a célom, hogy profi legyek, nyilván, de ez megváltozott – mondta erről. 

Nos, nem feltétlenül lesz minden gyereksportolóból, ifiből válogatott, ám ettől még a sport mindenkinek segíthet abban, hogy rátaláljon a saját útjára! 

– Már akkor is érdekelt a masszőrök szakmája, amikor a Főnixben játszottam. Volt masszőrünk. Érdekelt a kimozgatás, érdekelt, hogy milyen hatásai vannak az egyes mozdulatoknak, fogásoknak – beszélt tovább Patrik arról, hogy miért ezt a szakmát választotta. Az a tudat is motiválta, hogy a megszerzett tudással akár családtagjainak, barátainak is segítségére lehet, ha kell. 

Mint azt Patrik elmondta, egy-egy sérülés után nagyon sokat segíthet a sportolóknak egy jó gyógymasszőr, rehabilitációs terapeuta abban, hogy minél előbb felépülhessenek, visszatérhessenek az edzésmunkához, a játékhoz, a versenyzéshez. S nemcsak a sérült sportolók számára képesek támogatást nyújtani ők, hanem az egészségeseknek is. Akár a meccsek előtti bemozgatást, ráhangolódást is segíthetik a masszőrök, hogy azután minél később fáradjanak el a versenyzők izmai.

Kovács Patrik az iskola befejezése után megmaradna a tanult pályán. – Kezdetben egy szakember mellett szeretnék elhelyezkedni, hogy tovább fejlesszem magam, és hogy minél több tapasztalatot szerezzek. A későbbiekben majd el szeretnék helyezkedni akár egy sportklubnál, vagy kórházban, gyógyfürdőben, akár magánvállalkozást indítanék. Mindenképp az a terv, hogy ebben helyezkedjem el. 

Mint elmondta – és mint ki is derült – sportkluboknál vannak ismeretségei, így ha minden jól megy, akkor az önként vállalt „inasévei” idején is megmarad az öltözők világában. 

Arra a kérdésünkre, hogy vajon mennyi idő, hány év kell ahhoz, hogy önállóan is dolgozhasson, azt felelte, hogy pár év, de ami ennél is lényegesebb: úgy látja, hogy a gyógymasszőrszakma is egy olyan mesterség, olyan diszciplína, amelyben folyamatosan lehet és kell tanulni tovább, meg kell ismerni az új eljárásokat. – Én tudom, hogy aki már harminc éve benne van a szakmában, az is tanul folyamatosan újat és újat – mondta. 

A fiatalember elmondta, képzésükben közel fele-fele arányban van jelen az elmélet és a gyakorlat. Ottjártunkor éppen az anatómia volt terítéken, ez nem véletlen: egész egyszerűen ez az egyik fő tantárgyuk. 

A gyakorlatot élesben a megyei kórházban szedhetik magukra egyfelől, másfelől az iskolában is, itt jellemzően egymáson „tréningeznek”.