Nagyon nagy felelősség a kisgyermekgondozóké

A szak diákjai duális képzésben tanulnak az Yblben. – Nappali képzésen tanulnak, itt kapják meg az elméleti oktatást, az elméleti képzést, bölcsődébe mennek gyakorlatra; ez a duális képzés lényege – vázolta fel Jámbor Judit, aki általános lélektant, fejlődéslélektant, sze­mélyiség-lélektant és szociálpszichológiát, illetve pedagógiát is tanít a diákoknak.

A képzés során – másik oktatótól – egyéb tárgyak, témák mellett a bölcsődei étkeztetés, a különféle, a gyermekeket jobban érintő betegségek is előkerülnek.

Jámbor Judit kifejtette, egy leendő bölcsődei gondozónak, nevelőnek azon túl, hogy szeresse a gyerekeket, empatikusnak is kell lennie. Fontos az is, hogy jól kommunikáljon – a szülőkkel is –, s legyen nyitott, valamint kreatív! A felelősségtudó, felelősségvállaló attitűd is nélkülözhetetlen. Magától értetődő: végtelenül fontos korszakban viselik gondját a bölcsődés gyerekeknek a nevelők: húszhetes kortól három éves korig. Amint azt az oktató elmagyarázta, a csecsemőknek, a gyerekeknek ebben a korszakban roppant módon alakul a mozgásfejlődésük, a finommotorikai képességeik, ekkor alakul ki az énképük. A testi-lelki fejlődés meghatározó időszaka ez. Ebben a korban történik meg a szobatisztaság kialakulása is, a beszéd megindulása is.

Jámbor Judit az Ybl Miklós Szakgimnázium képzéséről szól­va kiemelte, hogy diákjaik gyógypedagógiát is tanulnak a két év során, ennélfogva képesek lesznek az úgynevezett integrált bölcsődékben is dolgozni, vagyis akár az eltérő fejlődési ütemű gyerekek mellett is hatékonyan tevékenykedhetnek, illetve akár látássérült, hallássérült, mozgáskorlátozott gyermekek mellett is.

Más, de csak egy kicsit: a szakembert arról is megkérdeztük, hogy ajánlja-e a bölcsődét – úgy általánosságban – a szülőknek, a gyermekeiknek. Noha sok esetben a munkaerőpiac követeli vissza az édesanyákat, ezért adják gyermeküket bölcsődébe, fontos nevelő-gondozó intézményről beszélünk. Nos, Jámbor Judit szerint inkább csak előnye van a bölcsődének; s ha nem is azonnal, tehát húszhetes kortól, de később bátran ajánlja a bölcsődét.

– Azt gondolom, az elsődleges szocializációs közeg a család, de egy kétéves gyermeknek szüksége van már másodlagos szocializációs közegre is, tehát egyértelműen pozitív és egyértelműen jó – mondta.

A bölcsőde segíti a gyermekek pszichés fejlődését, társas kapcsolataik alakulását, az alkalmazkodó képességüket, elősegíti a szociális kompetenciák kialakulását.