A hitért és szeretetért eltöltött idő pásztora volt Szenczy Sándor

Szenczy Sándor lelkipásztor, a Baptista Szeretetszolgálat 1965-ben született emeritus elnöke és alapítója Velencén kezdte meg lelkészi hivatását még 1994-ben, ahol az alig több mint tízfős gyülekezet néhány év alatt százszemélyesre növekedett a keze alatt, és ahol imaházat is épített. A vezetésével és álmával 1996-ban létrejött segélyszervezet mára több kontinensen dolgozó, több ezer munkatársat és önkéntest foglalkoztató karitatív szervezetté nőtt, amely országszerte szociális és oktatási intézmények fenntartója.

Utolsó éveit súlyos betegen, méltósággal töltötte, halála után családja körében az Egyesült Államokban helyezték örök nyugalomba. Mivel életének meghatározó részét Fejér megyében, elsősorban a Fejér megyei emberekért és rászorultakért élve töltötte, fővárosi búcsúztatója után Seregélyesen, majd Velencén, az ottani oktatási intézményekben is megható módon, ünnepélyes körülmények között idézték fel alakját. Ez nem is lehetett másként, hiszen vezetésével a szeretetszolgálat 2012 óta oktatási intézmények fenntartója is: az országban nagyjából félszáz iskoláért felel a segélyszervezet – a pontos szám évről évre változik –, közülük három Fejér megyében, Sárosdon, Seregélyesen és Velencén működik. Mindhárom intézmény az átvétel óta folyamatosan fejlődik, és mindháromban a Szenczy Sándor által megfogalmazott jelmondat szerint dolgoznak, amely így szól: „Hittel és szakértelemmel.”

Seregélyesen is megrendült pedagógusok keresték a szavakat rá emlékezve, gondolataikat Sajtos József igazgató ekként fogalmazta meg:

– Sándor rengeteget tett szeretett iskolánk 2012-es sikeres fenntartóváltásáért. Ha ő nem tart velünk akkor és nem segít, ma vagy csak alsó tagozat, vagy még az sincs Seregélyesen. De nem csupán annak érdekében tett nagyot, hogy oktatási intézményünk és a hozzá tartozó elzamajori Pelikán-ház Erdei Iskola a jelenlegi formájában megmaradhasson és fejlődhessen. Mindig figyelt ránk, ha az élet úgy hozta. Ha diáknak, pedagógusnak egészségügyi vagy bármilyen más természetű problémája adódott, az ő figyelmére és szerető gondoskodására mindig számíthattunk.

Kovács Dániel iskolalelkész hasonló módon fogalmazott.

– Neki köszönhetjük, hogy van felső tagozatunk, tornatermünk, művészeti tagozatunk és még sorolhatnám a sok angol és német tábort, kapcsolatot, élményt, amit rajta keresztül kaptunk. Sándor álmodott és sokan mellé álltak az álmok megvalósításában. Sándor akkor is álmodott és hitt, amikor nem állt mellé senki és így kilépve a csónakból sokszor a vízen járt, mint Péter a bibliai történetben. Azért nem süllyedt el, mert Jézusban bízva járta a járatlan utakat.

Szenczy Sándor élete során kapott állami és megyei kitüntetést, Velencén például díszpolgárrá választották. De mindig azt vallotta, hogy ő és az általa létrehozott szervezet az Istennek szolgál, ő csak követi az égi útmutatást.